A NATO-főtitkár azonnali tűzszünetre szólította fel az azeri és az örmény erőket

2020. október 5., 16:39

Szerző:

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Ankarában azonnali tűzszünetre szólította fel az azeri és az örmény erőket, amelyek immár több mint egy hete harcolnak a többségében örmények lakta, hivatalosan azonban Azerbajdzsánhoz tartozó, de attól egyoldalúan elszakadt terület, Hegyi-Karabah miatt.

Stoltenberg a Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta: "rendkívül fontos, hogy minden félnek nagyon világos üzenetet közvetítsünk arról, hogy azonnal be kell szüntetniük be a harcot, és hogy támogatnunk kell minden erőfeszítést annak érdekében, hogy békés, tárgyalás alapú megoldást találjunk".

A NATO-főtitkár leszögezte: az azeri-örmény konfliktusnak nincs katonai megoldása.

A NATO-t mélyen aggasztja az ellenségeskedés eszkalációja - közölte Stoltenberg, majd aláhúzta: azt várja Ankarától, Baku legfőbb szövetségesétől, hogy felhasználja befolyását a feszültség csillapítására.

Cavusoglu a sajtótájékoztatón azt sürgette, hogy a nemzetközi közösség és a NATO szólítsa fel Örményországot: mihamarabb vonuljon ki Azerbajdzsán területéről. Más lehetséges megoldása nincs ennek a problémának - hangoztatta.

A török diplomácia vezetője egyúttal úgy vélte, hogy "lényegében háborús bűn az, hogy Örményország közvetlenül civileket is célba vesz".

Az azeri és az örmény erők között szeptember 27-én robbantak ki a harcok Hegyi-Karabah miatt. Mindkét országban rendkívüli állapotot hirdettek, és mozgósítást rendeltek el. A harcok örmény források szerint eddig több mint 200 halálos áldozatot és sebesültet hagytak maguk után, az azeri fél hétfő reggel 24 civil halálos áldozatról és 121 sebesültről számolt be.

A nagyhatalmak - Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió - egyelőre hasztalanul próbálják rávenni a szembenállókat a harcok beszüntetésére.

Stoltenberget a nap folyamán később Ankarában még Recep Tayyip Erdogan török elnök is fogadja az államfői palotában.

 

 

A nyár még csak most kezdődik, de már komoly figyelmeztetéseket kaptunk: 2025 májusa a második legmelegebb volt a világon. Európában és több kontinensen is tartós aszály alakult ki, a gazdák terméskiesésről számoltak be, és sok helyen vízhiány fenyeget.