Háború a lelkekért – A végtelenül megosztott Amerika
Donald Trump megosztó és harsány személye sok más hatás mellett felszínre hozza az amerikai társadalom salakját is. Soha nem tapasztalt durvaság érzékelhető az amerikai médiában s a törvényhozás washingtoni csarnokaiban is. Már a kampány alatt elszabadult indulatok is mutatták, hogy az Egyesült Államok társadalma erőteljes konfliktusba került önmagával. A televíziós viták, amelyek egykor a kölcsönös túludvariaskodásról szóltak, keserű, kézfogásmentes csatákká változtak.
A választás meglepő eredményének másnapján soha nem látott tömeghisztéria tört ki. Tüntetők tömegei vonultak utcára, síró egyetemistáktól voltak hangosak a kampuszok, és választási műsort vezető újságírók küszködtek a könnyeikkel. Mindez azonban csak a kezdet volt. Az azóta eltelt hónapok azt bizonyították, hogy a felháborodás nem csitul. A tüntetések és a bojkottok azt sejtetik, hogy a társadalom egy része az elnök minden lépésének ellene fog feszülni.
Fotó: MTI/EPA/Sebastien Nogier
A reakció azonban nem magyarázható pusztán Trump személyével. A konfliktust sokkal inkább az elnök mögött álló támogatói bázis és annak a fennálló rend elleni lázadása váltotta ki. Barack Obama alatt ugyanis a társadalom tradicionális meggyőződésű rétegei úgy érezhették, hogy el vannak nyomva, a véleményük nem számít. Trump lett ügyük valószínűtlen bajnoka, győzelmével pedig megakasztotta a progresszív Amerika kerekét.
Az emberek nagy részét nem lehet republikánus és demokrata vonalak mentén feltérképezni. Két ideológiai esernyő alá azonban részben beterelhetők. A polarizálódás már évtizedek óta tart. Az egyik ernyő alá húzódók azt szeretnék, ha Amerika visszatérne a gyökereihez. Ők többségükben keresztények és konzervatívak. A másik ernyő alatt a szekuláris Amerikát idealizálják, amelynek készen kell állnia a társadalmi változásokra. Ők többségükben a liberális életszemlélettel élők. Természetesen régebben is szemben állt ez a két oldal egymással, de az elmúlt években olyan polarizáció kezdődött el, amely már megnehezíti a párbeszédet. A progresszív oldal magában foglalja a média jó részét, a demokrata párt többségét és például Hollywoodot is. A tradicionális tábort képviseli a jelenlegi vezetés, s ide sorolható a republikánusok döntő része és a nyolcvanmilliós evangéliumi keresztény bázis is.
A két ideológiai oldal küzdelme évtizedekre nyúlik vissza. A politikai vezetés a pártszínezettől szinte függetlenül általában a hagyományos amerikai értékeket képviselte. A progresszívek eszméi pedig az ellenkultúrában jelentek meg. Aztán a kilencvenes években Bill Clintonnal már árnyalattal progresszívebb, de még mindig tradicionális vezetés került a Fehér Házba. George W. Bush és a 9/11 utáni évek ellenreakciójaként viszont Barack Obama jutott hatalomra. Ő fontosnak tartotta a meleg- és transzjogokat, az abortusz védelmét. A konzervatívok nagy része az évtizedek során kiszorult az egyetemekről is, ahol gyorsabb volt a progresszív előretörés. Az elmúlt években több alkalommal is előfordult, hogy konzervatív nézetű embereket nem engedtek előadást tartani elit intézményekben.
Sok baloldali liberálist is megrázott az úgynevezett „safe space” (biztonságos hely) botrány, amely az elmúlt években bejárta a világsajtót. A „safe space” olyan kijelölt hely az egyetemeken belül, ahol nem lehet mások nézeteit megsérteni. Ezrek tüntettek, hogy ez az előírás ne pusztán kijelölt helyekre, hanem az egész egyetemre vonatkozzon. Ezzel gyakorlatilag az eszmék ütközése megszűnik az egyetemi kampuszokon. Ennek a jelenségnek is betudható az a Trump győzelme utáni reakció, amikor több egyetem is törölte a tanórákat, s a diákok meditációkon, kiabáló stresszoldásokon és lelki gondozáson vehettek részt, hogy feldolgozzák a választás eredményét.
A progresszív és tradicionális tábor számtalan dologban nem ért egyet. Vannak azonban területek, amelyek mindkét felet különösen érzékenyen érintik, és ezekben az ügyekben mutatkozik meg a két ideológia lényegi összeférhetetlensége. Az első ilyen ügy az abortusz. Ez a téma az Egyesült Államokban mindig nagyon megosztotta az embereket. Mióta 1973-ban a bíróság meghozta a Roe v. Wade ítéletet, amely minden államra kiterjesztette az abortusz szabadságát, az ellenmozgalom mindent megtesz, hogy a döntést visszafordítsa a Legfelsőbb Bíróság. A januári női tüntetések egyik egyértelmű üzenete kiállás volt az abortusz mellett. A tüntetők joggal félhetnek, hiszen maga az alelnök, Mike Pence is abortuszellenes, és a republikánus párt megígérte, hogy megvon minden támogatást a legnagyobb abortuszszolgáltató klinikáitól. Egy héttel később vonultak fel a minden évben megrendezett „élet menetén” az abortuszellenes tüntetők. Az ellenzők mozgalmának pedig az az alapvető mottója, hogy az élet a fogantatáskor kezdődik. Minden abortuszt gyilkosságnak tartanak. Az ellentét kibékíthetetlen.
Az egyik leglátványosabb konfliktus, amely érzékletessé teszi az Amerika versengő ideológiái közötti háborúságot, a különböző államok vécéháborúja. Az igazságügyi minisztérium ugyanis a nemi diszkriminációs törvényekre hivatkozva minden állami iskolát kötelezett, hogy a diákok a nemi identitásuk, nem pedig a biológiai nemük szerint választhassanak öltözőt és mosdót. Számtalan iskola fellázadt a rendelkezés ellen a többség jogaira hivatkozva. A lázadó iskolák több millió dollárnyi állami támogatástól eshetnek el. Jelenleg is több per folyik, melyekben iskolákat perelnek úgynevezett transz diákok, és várhatóan hamarosan a Legfelsőbb Bíróság elé kerül az első ilyen jellegű ügy. A „bibliai övezetbe” tartozó államok, Dél-Karolina, Ohio és nyolc másik állam is beperelte az adminisztrációt arra hivatkozva, hogy nincs joga ráerőltetni a törvényt az államokra.
Óriási szakadék van a két oldal között a lelkiismereti és vallásszabadság kérdésében is. A vita arról szól, joga van-e magánvállalkozónak lelkiismereti vagy vallási okokra hivatkozva visszautasítani vásárlót. A bíróság 125 ezer dollárra büntette azt az Oregon állambeli házaspárt, amely nem akart esküvői tortát sütni, amikor kiderült, hogy leszbikus párról van szó. Annak a washingtoni virágárusnőnek az ügye is feltehetően a Legfelsőbb Bíróság elé kerül, aki visszautasította, hogy homoszexuális pár esküvőjének helyszínét díszítse fel. A nő ráadásul korábban adott már el a párnak virágot, de vallási meggyőződése miatt az esküvőjüket visszautasította. Az ügy akár precedenst is teremthet. A tradicionálisan keresztény rétegek 80 százalék fölött szavaztak Trumpra, akitől az ilyen ügyekben számukra kedvező válaszokat remélnek. Az elnök nekik szánt gesztusként nevezte ki legfelsőbb-bíró-jelöltjét, Neil Gorsuchot. De hogy hosszabb távon valóban a konzervatív támogatók kedvére tesz-e az elnök a progresszív nyomás s saját korábbi nézetei ellenére, az nagy kérdőjel.
