Gazdára talált három Esterházy Művészeti Díj
A kortárs kultúra támogatása, ezen belül az igazán korszerű képzőművészeti gondolatokat hordozó fiatal művészek felkarolása az idén először odaítélt Esterházy Művészeti díj (sponsored by Uniqa) célja. Négy művész, köztük egy festő házaspár vehette át elsőként a Szépművészeti Múzeumban az ötezer euró pénzjutalommal járó díjat. Abban a múzeumban, amelyet ugyancsak erős kapocs fűz az Esterházy dinasztiához, hiszen gyűjteményének magvát az 1870-ben a nemesi családtól megvásárolt 700 festmény, 4000 rajz és rengeteg metszet alkotja.
Horváth Dániel, Siegmund Ákos és a Borsos Lőrinc művészházaspár benyújtott alkotásait találta a zsűri – Hegyi Lóránd vezetésével – a legjobbnak. A három díj egyenrangú, nincs első vagy harmadik. Nem volt könnyű döntés – árulta el Hegyi, aki jelenleg a St.Etienne-i Modern Múzeum igazgatója, s a minap vehette át a francia Becsületrendet.
Összesen 105 alkotás érkezett be, az első rostákon 18 mű jutott túl, ezek közül kellett választani. A pályázat kiírása eleve meghatározta, hogy ezúttal csak a festészet világából fogad el a zsűri munkákat, mégpedig csakis 35 év alatti művészektől. Eközben a fiatal alkotó fogalma nem is elsősorban kor kérdése - jegyezte meg Hegyi. Sokkal inkább az a szempont, hogy a művész kortárs életszemléletet jelenítsen meg.
Az elsősorban esztétikai szempontok alapján kiválasztott művészek felkarolásán túl egyfajta közép-kelet-európai kulturális tudat kialakítása a cél – tette hozzá, utalva ezzel arra is, hogy az Esterházy Magánalapítvány néhány éve tudatosan vette errefelé az irányt. Az első állomás a Central European Revisited címmel Kismartonban megrendezett két kiállítás volt, a közép-európai régió kortárs művészetének egyedülálló bemutatása. A művészeti díj ugyan csak magyar alkotókat érint, ám a központi gondolat továbbra is a régióban gondolkodás.
Hegyi véleménye szerint egy-egy díj – avagy a lehetőség biztosítása a művésznek a bemutatkozásra – nem annyira az alkotót, mind inkább a művészet egészét támogatja. Csakúgy, mint ahogy a múzeumok vásárlásai sem elsődlegesen egy-egy alkotó felkarolását célozzák, mindig az esztétikai szempont a döntő. Külön öröm azonban, ha még kevéssé ismert festők jutnak lehetőséghez.
Maguk a díjazottak ez utóbbi szempontot emelték ki, hozzáfűzve, hogy mennyire fontos az elismerés munkájuk folytatásához, milyen nagyszerű érzés a megerősítés: a helyes úton járnak. Csak egyikük mondta ki – de minden bizonnyal a többiek egyetértésével, hogy az ötezer euró sem akármi, szinte látható, amint festékké, ecsetté, műterembérleti díjjá változik.
A díjazottak
Hegyi részletesen kitért a díjak átadásánál az alkotók művészetének elemzésére. Horváth Dániel műveiben elsősorban a rendkívül kiérlelt, érett festői magatartást értékelte a zsűri, Siegmund Ákos munkáiban az aktuális, autentikus kortárs narratíva megjelenését, a hallatlanul pontos fogalmazásmódot, míg a Borsos művészházaspár alkotásaiban a rendkívül precíz, ökonomikus festészetet, amelyben a festői textus új, metafizikus jelentést kap – mondta.
Ahogyan arra Hegyi is utalt, a független szakmai zsűri (Dr. Alexander Tolnay, Niklai Judit, Tijana Stepanovic, Fenyvesi Áron, Rieder Gábor) munkája nem volt egyszerű, már csak a benyújtott munkák műfaji meghatározása tekintetében sem. A végső döntés meghozatalában a díjat kiíró alapítvány igazgatója, Ottrubay István és a fő szponzor, az Uniqa igazgatója, Konstantin Klien is részt vett, ám az előkészítés mindenképpen a szakemberekre hárult.
Az Esterházy Alapítvány és a zsűri elnöke, Hegyi Lóránd arra is ügyelt, hogy az ítészek között fiatal, harminc éven aluli művészettörténészek is legyenek. Egyikük, Tijana Stepanovic a szervusausztria.hu kérdésre elmondta, hogy a felkérés személy szerint számára saját munkájának elismerését is jelentette. A munka pedig igen tanulságos volt, már csak azért is, mert alkalmat nyújtott közelebbről megismerni sok kortárs művészt. Ez a későbbiekben, a Ludwig múzeum kurátoraként, előnyt jelent. A műhelytitkok közül azt is elárulta, hogy a vélemények nem feltétlenül kor szerint oszlottak meg egy- egy műről.
A „hogyan továbbról” Ottrubay honlapunknak elmondta: két év múlva írnak ki ismét ilyen pályázatot. Hogy milyen kategóriában, azt később döntik el. A következő évet a most díjazott művészek pályája egyengetésének szentelik: az Esterházy magánalapítvány saját művészeti sorozatában monográfiát jelentet meg, és segít saját internetes oldaluk létrehozatalában. Ottrubay hozzáfűzte, hogy bár az Esterházy hercegek az 1850-es években felhagytak a műgyűjtői tevékenységgel, a vagyont kezelő alapítvány ismét részt kíván venni a kortárs művészeti életben. Hiszen manapság a mecenatúra nemcsak hogy nem királyokon és fejedelmeken keresztül valósul meg, nem is feltétlenül az állam révén. Inkább vállalatok és alapítványok veszik át ezt a szerepet.
A díjazottak munkáit és mind a 18 döntős pályaművet a díjkiosztás után még három napon át a Szépművészeti Múzeum Dór termében állították ki. Az érintettek nem kis örömére.
