Gázában rekedt magyarok - mit kerestek ott?
A Gázából távozni kívánó két magyar család közül az egyik megkapta az izraeli hozzájárulást, hogy elhagyja az övezetet, ám a kilenc felnőtt és gyerek a folyamatos harcok miatt képtelen eljutni a kijelölt határállomásra, a terület északi részén fekvő Erezbe. Mivel délen, a rafahi határátkelő közelében laknak, a magyar diplomácia most más megoldáson dolgozik: azon, hogy a csoport dél felé utazhasson ki Gázából - közölte a Külügyminisztérium.
Szelestey Lajos szóvivő hozzátette: a másik, négytagú magyar-palesztin család esetében még bizonyos adminisztratív feltételek nem teljesültek, így nekik egyelőre várniuk kell.
A külügyi szóvivő hétfőn tájékoztatta az MTI-t arról, hogy két palesztin-magyar család kért konzuli segítséget az evakuálásukhoz, ennek megszervezésében Magyarország tel-avivi, rámalláhi és ammani külképviselete szorosan együttműködik. Mint tudatta, a Gázai övezetben három palesztin-magyar család, összesen 23 ember tartózkodik, akikkel Magyarország tel-avivi, illetve rámalláhi missziója folyamatosan igyekszik kapcsolatot tartani. Közülük két család (13 ember) kért konzuli segítséget a kimenekítésükhöz.
Szelestey Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy a harci helyzet miatt a jelenleg az övezetben tartózkodó több száz kettős állampolgár egyelőre csak élete kockáztatásával próbálhat meg kijutni Gázából, vagyis "mind inkább látszik, hogy a kiutat az jelentené, ha humanitárius tűzszünet lépne életbe".
Izrael december 27-én indított offenzívát a Gázai övezet ellen, hogy véget vessen a palesztin területről érkező rakétatámadásoknak. Az offenzíva második szakasza, a szárazföldi hadművelet szombaton este kezdődött meg, amikor már nyolc napja tartottak a Hamász-célpontok elleni légitámadások. Izraeli katonák ezrei hatoltak be a 45 kilométer hosszú, 6-10 kilométer széles övezetbe; a gyalogos, harckocsizó, utász és felderítő egységek a légierő, a tüzérség és a haditengerészet támogatásával nyomulnak előre.
