Gati: „Magyarország egy irányított demokrácia”
Charles Gati amerikai politológus keményen bírálja Orbán Viktort, és a demokratikus játékszabályok megsértésével vádolja: A magyar miniszterelnök be akarja betonozni pártjának, a Fidesznek a hatalmát. Michael Laczynski beszélgetett vele.
Die Presse: Professzor úr, a „Népszabadság” című napilapban áprilisban megjelent vendégkommentárjában nemzetközileg elszigeteltnek nevezte Orbán Viktort. Még mindig olyan magányos a magyar kormányfő, mint amilyen félévvel ezelőtt volt?
Charles Gati: Még magányosabb. Akkoriban a médiatörvény megváltoztatása körül zajlott minden, ami tiltakozásokat váltott ki. Azóta újabb témák keletkeztek, amelyek tovább erősítették ezt az elszigeteltséget. Ilyen az önkényes bankadó is. Ausztria jó példája a megváltozott helyzetnek: hat hónappal ezelőtt Bécs nyugodtan viselkedett, ma egyike a leghangosabb bírálóknak.
Die Presse: Orbán miniszterelnök leginkább Magyarország átalakításával foglalkozik. Van ehhez hosszú távú politikai víziója is?
Gati: A Nyugat hanyatlásáról és a Keletről érkező új szelekről szóló óriási elméleteket hangoztat. Oroszországról, Kínáról és Indiáról beszél. Orbán azt az álláspontot képviseli, hogy a XXI. századra Kína nyomja majd rá a bélyegét, úgy, ahogyan az USA az előző században. Magam megkérdőjelezem ezt az elméletet, de úgy tűnik, hogy Magyarországon ma nagymértékben eluralkodott egy nyugatellenes hangulat. Orbán tisztában van azzal, hogy a lakosság jelentős része fogékony az ilyen álláspontra.
Die Presse: Apropó támogatás. Elnagyolt számítások szerint manapság Európában a szavazatok egynegyedével, esetleg egyharmadával számolhatnak a konzervatív populista pártok. Jellemző példa erre Jarosław Kaczyński „Jog és Igazságosság Pártja”, amely a legutóbbi lengyelországi választásokon a szavazatok 30%-át szerezte meg. Ehhez viszonyítva egy évvel korábban Magyarországon elsöprő volt a Fidesz választási győzelme.
Gati: Igen, 52,7%, de ez az Országgyűlésben a mandátumok kétharmadát jelentette a Fidesz számára. Orbán és pártbeli kollégái ezt az 52,5%-ot biankó csekként interpretálják mindarra, ami csak eszükbe jut. Azonban a legtöbb törvény, amelyet a választás óta elfogadtak, illetve elfogadás előtt áll, egyáltalán nem szerepelt a választási témák között. Ezért nem felel meg a valóságnak a Fidesz népakaratról szóló állítása, miszerint mindent annak kielégítése érdekében tesz. A nép nem arra szavazott, hogy még szigorúbb legyen a médiatörvény. Arra sem, hogy államosítsák a magánnyugdíj-pénztári biztosításokat. A választási kampánya során ezekről sohasem beszélt a Fidesz, soha nem állt elő konkrét programmal, hanem csupán a hatalmat birtoklókat kritizálta. És most arról beszélnek, hogy a választók feljogosították őket a változtatásra. Ez még sohasem fordult elő ilyen méretekben Közép-Európában.
Die Presse: Léteznek még Magyarországon a demokratikus „fékek és egyensúlyok”?
Gati: Nem. A kétharmados többségnek köszönhetően megkötötték az Alkotmánybíróság kezét, így az nem hozhat többé döntéseket a költségvetési politikáról. A médiumok nem végezhetik zavartalanul az ellenőrzési feladataikat, a magyarok többsége az állami televíziókból szerzi az információit, és ott már a Fidesz szimpatizánsok vették át az ellenőrzést. Egy demokráciában példátlan az az elbocsátási hullám, amely tavaly végigsöpört a médiában.
Die Presse: Ha az ember Önt hallgatja, arra a meggyőződésre juthat, hogy a jelenlegi kormány képzelőerejét meghaladja annak elgondolása, hogy a kormány egy napon majd kikerülhet a hatalomból.
Gati: Még rosszabb. A Fidesz megalkotta azokat a törvényi kereteket, amelyek biztosítják a számára, hogy az elkövetkező 20 évben hatalmon maradhasson.
Die Presse: Nem reagálják ezt túl? Lehet vitatkozni a parlamenti mandátumok elosztása alapján létrejött felhatalmazás mértékéről, de az semmit sem változtat azon, hogy egyértelmű volt a Fidesz választási győzelme. Magyarország nyugati bírálóinak talán meg kellett volna várniuk, hogy mi is történik a továbbiakban.
Gati: Magyarország nem diktatórikus állam, és nem hasonlítanám Orbánt Vlagyimir Putyin orosz vagy Alekszandr Lukasenko belarusz miniszterelnökhöz. Nincsenek politikai foglyok, biztosított a véleménynyilvánítás szabadsága is. Magyarország demokratikus állam, - bár én ezt irányított demokráciának nevezném. Attól tartok azonban, hogy az elképzelt belső gazdasági reformok a globális gazdasági bajokkal összekapcsolódva radikalizálódáshoz vezethetnek.
Die Presse: Orbán nem Putyin és nem Lukasenko. Akkor talán egy Viktor Janukovics? Hiszen Ukrajnában az előző héten börtönbüntetésre ítélték a volt kormányfőt, Julija Timosenkót. Budapesten pedig eljárást indítanak Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen, mivel állítólag pénzügyileg megkárosította a magyar államot.
Gati: Véleményem szerint Gyurcsány hivatali ideje alatt elkövetett politikai hibákat, de nem sértette meg a magyar törvényeket. Ha bűnösnek mondanák ki és börtönbüntetésre ítélnék, az egyértelmű bizonyíték lenne arra, hogy Magyarország nem jogállam többé. Nem hiszem, hogy ez bekövetkezik. Inkább azt gondolom, hogy az eljárás azt a célt szolgálja, hogy a közvélemény előtt diszkreditálják Gyurcsányt. Azt gondolom, hogy végső soron Orbán nem kíván azon az úton járni, amelyet Ukrajna nyitott.
Fordította: dr Gonda László
További cikkeket olvashat Ausztriáról a
Szervusz Ausztriahonlapon
