Fideszes cigányozásról ír az angol sajtó
A liberális The Guardian szerkesztősége valószínűleg nem kérné fel Bayer Zsoltot cikkírásra, ám a Fidesz 5. számú tagkönyvére büszke újságírónak a Magyar Hírlapban közölt cigányellenes kirohanásával sikerült bekerülnie az angol sajtóba. A Financial Times pedig Magyarország 2013-as gazdasági kilátásairól ír. Magyarország híre a nagyvilágban.
“Nő a harag Magyarországon” címmel írt beszámolót a The Guardian a Fidesz alapítótagjának, Bayer Zsoltnak írt cigányellenes cikke miatt, melyben a romákat állatoknak nevezi.
“A tények pedig ezek: a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik.” – idéz az angol lap Bayer opusából – felemlítve egy szilveszteri összetűzést, melyben többen megsérültek, és a támadók egy része állítólag roma volt.
Navracsics Tibor, igazságügy-miniszter elítélte a cikket, ám a Fidesz szóvivője „nem kívánt állást foglalni egy véleményírás ügyében”.
Az ellenzéki pártok – folytatja beszámolóját a brit lap – úgy vélik, a hatóságoknak kell eldönteniük, hogy kisebbség elleni izgatás miatt eljárást indítanak-e Bayer ellen, és felszólították a Fideszt, hogy a publicistát zárják ki a pártból. Ha ez nem történik meg, úgy vasárnapra tiltakozást hívnak össze a kormányzó párt székháza elé.
Bayert már több ízben érte kritika antiszemita vagy rasszista cikkei miatt, a ’90-es évek elején a Fidesz sajtófőnöke volt és a tavalyi kormánypárti Békemenet egyik főszervezője – emlékeztet a The Guardian, valamint a miniszterelnök személyes jó barátja, tesszük hozzá mi. A Magyar Hírlap keddi számában a publicista magyarázkodása szerint a szavait szándékosan kiforgatták, ő csak rendet akar az országban, “azt akarom, hogy minden tisztességes cigány ember boldoguljon ebben az országban, és minden, társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan cigány pedig legyen kirekesztve a társadalomból” – zárja legfrissebb magyarországi beszámolóját a The Guardian.
„Borzolt idegek Budapesten?” – ezt a kérdést már a Financial Times szerkesztőségi blogjában teszi fel Jonathan Wheatley. „Nem kezdődik jól az idei év Magyarország számára. A forint az euróhoz képest 1,3 százalékkal romlott pénteken, majd egy kicsit magához tért. És a tízéves magyar kötvények hozama – amely csütörtökön hatéves mélypontot ért el 6,05 százalékkal – a hetet 40 bázisponttal magasabban, 6,45 százalékon zárta.
Mindez nyilván felborzolja az idegeket Budapesten – folytatja a szerző –, mivel nem sokkal azután történt, hogy az ország láthatólag bevágta az ajtót az IMF hitelcsomag előtt, és odavetette magát a kötvénypiacok irgalmának. Igaz, Magyarország tízéves kötvényei az elmúlt évben sikeresek voltak és Budapest nyugodt lehet a 2013-as kilátások felől. De ha a heti változás több egy apró vészjelzésnél, akkor kétségessé válhatnak Budapest idei tervei a 4–4,5 milliárd euró értékű, devizaalapú kötvényekből származó bevételre vonatkozóan. Alapos okkal lehet a befektetők érzületének megváltozására számítani, ami egyértelműen megnehezítheti a 2013 első negyedében tervezett eurókötvény kibocsátását – véli Wheatly.
Ám a változékony piacoknál többre lesz szükség ahhoz, hogy Budapest újra magához ölelje az IMF-et. Orbán Viktor miniszterelnök nem titkolja, hogy vonakodik meghajolni az IMF politikai szigora előtt egy hitelmegállapodás érdekében. Az sem valószínű, hogy békülékeny hangulatban lenne azok után, hogy Magyarország Alkotmánybírósága a választási regisztrációs törvény visszavonására kényszerítette, azt az intézkedést, amelyet hatalma megerősítésének tekintettek széles körben, és pont ez az, amit az IMF kifogásolt” – fejezi be írását a Financial Times cikkírója.
További Nagy-Britanniához fűződő cikkeket olvashat az
angolosan.huweboldalon.
