Félig Trumpnak adott igazat a legfelsőbb bíróság, hat muszlim országból nem lehet kapcsolat nélkül az USA-ba utazni

Az alkotmánybíróság szerepét ellátó szövetségi legfelsőbb bíróság a Fehér Ház kérésére sürgősséggel tárgyalta a beutazásokat átmenetileg korlátozó elnöki rendelet ügyét.  A testület törvényesnek  minősítette a két alsóbb fokú  bíróság  által a március 6-án felfüggesztett rendelet egyes részeit, amelyek így azonnali hatállyal érvénybe léphetnek. Eszerint hat muszlim országból, Iránból, Jemenből, Szudánból, Szomáliából, Szíriából és Líbiából nem lehet úgy az Egyesült Államokba utazni, hogy az illető személyt semmilyen kapcsolat nem fűzi a célországhoz. A menekültek bevándorlási kérelmének elbírálását 120 napra felfüggesztik.

Tüntetés a beutazási tilalom ellen február 4-én St. Louisban
Fotó: St. Louis Post-Dispatch/Cristina M. Fletes

A beutazási tilalom csak azokra vonatkozik, akiknek semmiféle kapcsolatuk nincs az Egyesült Államokkal. Mindenki más szabadon utazhat a tengerentúlra az érintett hat országból.

Átmeneti hatályú döntésről van szó, amelyre a Trump-adminisztráció kérte fel a legfelsőbb bíróságot azután, hogy a marylandi és a hawaii szövetségi bíróság megakadályozta a beutazási tilalom életbe lépését. A marylandi és a hawaii döntést több szövetségi fellebbviteli bíróság is jóváhagyta, a washingtoni kormányzat azonban abban a reményben fordult a legfelsőbb bírósághoz, hogy a testület az októberben tartandó teljes meghallgatásig eltörli ezeket a határozatokat. Reményeit a legfelsőbb bíróság most részben igazolta.

Az egyelőre nem világos, hogy a Trump-adminisztráció valóban azonnal hatályba is lépteti-e azokat a rendelkezéseket, amelyekre most a legfelsőbb bíróság rábólintott. A beutazási tilalomnak a része az amerikai menekültügyi program felfüggesztése is.

Októberben a testület még dönthet úgy, hogy hatályom kívül helyezi a beutazási tilalmat – amely a jogvédők szerint sérti a szabad vallásgyakorlás elvét, az elnök, Donald Trump pedig a hatáskörét túllépve hozta meg a rendeletet –, de a mostani döntés akkor is a republikánus elnöki adminisztráció győzelmét jelenti. A Demokrata Párt országos választmányának az elnöke, Tom Perez azt mondta, hogy a pártja kész lépésről lépésre megvívni a harcot az alkotmányellenes, „amerikaiatlan” támadás ellen, amely a vallásgyakorlás szabadságát érte, az Amnesty International USA vezérigazgatója, Margaret Huang pedig arra figyelmeztetett. hogy a beutazási tilalom részleges jóváhagyása káoszhoz vezethet a világ repülőterein.

Trump a rendelet kiadásakor és az azt követő vitákban is az Európában elkövetett  merényletekre hivatkozott, kritikusai szerint viszont a rendelet hátrányosan különböztetett meg muszlim vallásúakat, hiszen a tilalom muszlim többségű államokat érint.

A mostani döntés meghozatalakor – írja a Reuters –  legfelsőbb bíróság három konzervatív tagja kijelentette, a rendelet egészének életbe léptetését megszavazná. Egyikük a 49 éves Neil Gorsuch, aki áprilisban lett a testület tagja, és akinek a kinevezésével ismét 5:4 arányú többségben vannak a a konzervatív bírák. Meglepő, de a legkonzervatívabbnak tartott bíró, Clarence Thomas a döntés ellenére figyelmeztetett, hogy a beutazási tilalom részleges jóváhagyása szinte elviselhetetlen terhet ró a repülőtereken szolgálatot teljesítő amerikai tisztségviselőkre, akiknek a helyszínen kell eldönteniük, hogy kinek van és kinek nincs kapcsolata az Egyesült Államokkal egy-egy járat utasai közül a hat érintett országban.

A Trump-adminisztráció kétszer, márciusban és júniusban nyújtotta be a beutazási tilalomról szóló rendeletet. Az elnök szerint a márciusi csak egy „politikailag korrekt” változata a januárinak.