Ez a kormány bármilyen terrort vagy erőszakot hajlandó bevetni!
Irán a tavalyi választások után nincs túl jó viszonyban az ország területén élő kisebbségiekkel, többek között a kurdokkal. A kormányellenes tüntetések óta több incidens is történt, melyben kurdokat találtak vétkesnek a hatóságok. Az állítólagos szabályszegőknek komoly büntetésekkel kellett szembenézniük - közölte a .
Irán idén már januárban összetűzésbe került az országban kisebbséget képező kurdokkal az északnyugati határon, egy ügyész meggyilkolásának ügyében le is tartóztattak egy gyanúsítottat – írja a BBC. Ezt követően legalább négy aktivistát, két tüntetőt és két kurdot végeztek ki február 11-én, egy tervezett tüntetés előtt. Másik 11 kormányellenes tüntetőt pedig halálra ítéltek. Iráni elit csapatok május 5-én tűzharcban öt kurdot végeztek ki az ország nyugati részén. Az öt kurd katonai parancsnokok szerint a kurdisztáni Szabad Élet Pártjának tagja volt. Ezt a szeparatista csoportot 2004-ben alapították és a kurd Munkáspárthoz kapcsolható. A három férfit és két nőt az iraki határhoz közeli Kermanshah régióban ölték meg.
A New York Times információi szerint négy nappal ezután a hírhedt teheráni Evin börtönben öt kurd aktivistát (köztük egy nőt) felakasztottak az iráni hatóságok. Az eseménnyel vélhetően az volt a céljuk, hogy elijesszék a kormányellenes tüntetőket a tavalyi, június 12-i választások utáni zavargások megismétlésétől, hiszen közeledik az esemény első évfordulója. A hivatalos indok azonban halálos bombatámadások végrehajtása volt.
A vasárnapi kivégzések kurd áldozatait 2008-ban vádolták meg terrorista akciókban való részvétellel, kormányzati épületekben és az ország egyéb részeiben történt robbantásokkal. Az áldozatok név szerint: Ali Heidarian, Farhad Vakili, Mehdi Islamian, Farzad Kamangar; a nőt pedig Shirin Elmholiként azonosították. Hárman közülük a már említett fegyveres szeparatista csoport, a kurdisztáni Szabad Élet Pártjának tagjai voltak. Mindannyian nyilvánosan közölt levelekben tagadják az ellenük felhozott vádakat, és azt mondták, hogy megkínozták őket és vallásra kényszerítették. A vasárnapival együtt 11-re emelkedett a kivégzések száma csak azon a hétvégén. Szombaton ugyanis hat drogcsempészettel vádolt férfit akasztottak fel.
A hatóságok megtagadták a halottak családtagjainak, hogy eltemessék őket. Mindössze annyi információt adtak, hogy majd később tájékoztatják a családokat a temetés helyéről, de magán a szertartáson nem lehetnek jelen. A holttestek kiadásának megtagadása mögött az állhat, hogy a hatóságok esetleges kormányellenes tüntetéstől tartanak a temetésen a kurd tartományokban. Ügyvédjük, Khalil Bahramian szerint a nő lánytestvérét és édesanyját le is tartóztatták otthonukban, Makooban. Az ügyvéd szerint azonban ez a tiltás nem csak a törvénnyel, de az iszlámmal és a Sáriával is ütközik.
Négy nappal a kivégzés után a szunnita kurd városokban nagy sztrájkot tartottak, szinte minden bolt és bazár bezárt. 2005 óta ez volt a legnagyobb kurd sztrájk az országban. A kurd kisebbségnek nagy problémája, hogy szerintük a kormány diszkriminálja őket. A legtöbb kurd ráadásul szunnita a síiták által dominált országban. A Parlamentbe választhatnak tagokat, azonban a törvényalkotók általában nagyon kevés befolyással rendelkeznek.
Az Amnesty International adatai szerint Kína után a második helyen Irán áll a kivégzések magas számát illetően. A New York központú iráni Nemzetközi Kampány az Emberi Jogokért egyesület aggodalmát fejezte ki az esetekkel kapcsolatban: „a kivégzések azt mutatják, hogy ez a kormány bármilyen terrort vagy erőszakot hajlandó bevetni annak érdekében, hogy az autoritását fenyegető összes kihívást megsemmisítse” – mondta Hadi Ghaemi, az egyesület igazgatója.
Az egyik áldozat ügyvédje szerint a bíróság politikai megfontolások szerint működik, és a hatalmát átvette a titkosszolgálat, a biztonságiak és a katonai apparátus. A kormány egy olyan kampányt pénzel, mely során az állami televíziókban nézők milliói előtt teszik nyilvánvalóvá autoritásukat. Egy nem túl régi kampánysorozat volt például az úgynevezett „Fekete Bölcsesség”, mely azt sugallta, hogy a rendőrség képes minden e-mailt és egyéb tartalmat ellenőrizni a lakosság számítógépein. „Nagyon félelmetes látni, hogy milyen mélyen beleláthatnak az életünkbe. Világos, hogy meg akarják félemlíteni az internet használókat és családjaikat” - mondta az egyik néző, aki névtelen szeretett volna maradni, nehogy megtorolják a kommentjeit.
