Evolúció és civilizációs betegségek – szívbajok – transzzsír és Omega-3 zsírsav

Civilizációs betegségeink okának leggyakrabban a magas koleszterintartalmú életeket jelölik meg. Valóban ezek az okok felelnek gyakori szív és érrendszeri betegségeinkért?

Abból kell kiinduljunk, hogy a civilizációs betegségeket a civilizáció teremtette létfeltételek okozzák. Az evolúciós gondolkodás még igen távol áll az orvostudománytól, amely az embert egy bonyolult gépezetnek tekinti csupán. Azonban, ha maradunk a hasonlatnál, ezt a gépezetet nem mai viszonyokra, hanem a kőkori viszonyokra „tervezték”. Az evolúciós orvoslás nevű kutatási irányzat arra koncentrál, hogy a ma betegségnek tekintett különféle elváltozásokért, anyagcsere-problémákért mennyiben felel az, hogy a kőkori viszonyokra adaptálódott szervezetünk ma egészen más körülmények közt él.

A szervezet működése és a ma élő gyűjtögető-halászó-vadászó természeti népek táplálkozásának vizsgálatából rekonstruálható az az étrend, amire az emberi szervezet adaptálódott. Ennek lényege, hogy kb. 50% zöldség-gyümölcs, 40% fehérje és 10% zsír az optimális. Ez teljesen eltér a mai táplálkozási piramistól, amelyben majd 60-70% gyorsan felszívódó szénhidrát és 20% fehérje található. A kenyér kb. 10 000 éves, egyfajta kényszermegoldásként fedezték fel, mert a rohamosan szaporodó emberiség nem tudta vadászatból és halászatból fedezni a táplálékát. Minden kontinens felfedezte a maga gyorsan felszívódó, nagy mennyiségben termelhető, jól tárolható és szállítható gyorsan felszívódó szénhidrátját (rizs, gabona, burgonya). Az emberi szervezet nem tudott megfelelően alkalmazkodni a hihetetlen arányban megnövekedett szénhidrát terhelésre. Amerikában a pima indiánok sorsa jól példázza ezt. A délebbre élő pima indiánok természetes körülmények közt élnek, míg északi testvéreik áttértek az Észak-Amerikai étrendre. A pima indiánok 50%-a cukorbeteggé vált és 80%-uk magas vérnyomásban szenved. Az amerikai kormány külön kutatóintézetet hozott létre a kérdés tanulmányozására.

Az emberi evolúciós étrendből levonható első tanulság, hogy vissza kell szorítani drasztikusan a gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztását. A magyar lakosság 10%-a cukorbeteg.

Az utóbbi években több nagy táplálkozástudományi vizsgálat jelent meg neves orvosi szaklapokban (pl. JAMA), amelyek meglepő módon azt bizonyították, hogy a szinte csak fehérjét és zsírt engedélyező Atkins diétán élő emberek testi állapota, vérparaméterei egy éves diétakövetés után jobbak voltak, mint a mediterrán diétán élőké. Az un. lowcarb táplálkozás kutatása egyre inkább azt mutatja, hogy a szív és érrendszeri megbetegedések egyik kockázata a magas szénhidrát (cukor, liszt, rizs, burgonya) bevitel.

A második evolúciós tanulság az omega-3 zsírsav szerepe a táplálkozásban. Az emberi evolúció során van egy kétmillió éves, un. fosszilis hasadék; erről az időről alig maradtak fenn emberi maradványok. Ennek okát abban látják, hogy ez idő alatt az ember vízparton élt. Ezt olyan tények bizonyítják, mint hogy az emberi agy szárazanyag-tartalmának 62%-a zsír, s ennek kb. a fele omega-3 zsírsav. Az omega-3 zsírsav esszenciális, tehát a szervezet nem tudja előállítani, csak a halakból felvett omega-3 hasznosul megfelelően. Komoly érvek szólnak amellett is, hogy agyunk drasztikus tömegnövekedése annak köszönhető, hogy kétmillió évig rengeteg omega-3 és fehérje állt táplálék formájában a rendelkezésünkre.
A másik bizonyíték a tengerparti létmód mellett, hogy az emberi szervezet rendkívül érzékeny a jódhiányra, ma kb. egymilliárd ember szenved a jódhiány következményeitől. A civilizált kultúrákban a só jódozásával pótolják a jód hiányát. Jódhiány tengeri eredetű táplálékok fogyasztása esetén nem lép fel. Már a 40-es években felfigyeltek arra, hogy eszkimók körében ismeretlenek a kardiovaszkuláris, azaz szív és érrendszeri megbetegedések, a multiplex szklerozis, az autoimmun kórképek, az asztma, stb.

Az omega-3 zsírsavkutatás mégis az elmúlt 10 évben lendült fel, s ennek egyik elindítója az a tanulmány volt, amely kimutatta, hogy a különféle nemzetek eltérő arányú hal, vagyis az omega-3 fogyasztása fordítottan arányos a depresszió gyakoriságával. Hamarosan kiderült, hogy ennek oka az, hogy az omega-3 zsírsav az agyban fontos sejtépítő elem, és hiánya esetén a táplálékban túlreprezentált omega-6 épül be, és ez lecsökkenti az agy működési hatékonyságát, s ennek tünete fáradékonyság, motiválatlanság lesz, amit a pszichiátriai nozológia depressziónak tekint.
Az is kiderült, hogy az omega-3 zsírsavak gyulladáscsökkentő és tumorgátló hatásúak, míg az omega-6 zsírsavak ezzel ellentétes hatásúak. Szív és érrendszeri hatásai vizsgálva kiderült, hogy gátolja a vér alvadékonyságát, és csökkenti a szívritmus zavarok kialakulását.
Mindez arra utal, hogy az omega-3 nem valami csodaszer, hanem a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyag.

Az evolúciós orvoslás harmadik nagy tanulsága a szív és érrendszeri megbetegedések halmozott megjelenése a 20. században. Az első infarktusos halált az 1880-as években írták csak le, s a 20. század tízes-húszas éveiben ez rendkívül ritka betegségnek számított, ma pedig vezető halálok. Mi történt az elmúlt száz év alatt? A koleszterin és zsírfogyasztás nem növekedett meg, sőt van, ahol csökkent.
Ezzel szemben a 19. század végén kidolgozták a növényi olajak hidrogénezésének eljárását, amellyel egyrészt kevésbé avasodó és sütésálló étolajat, másrészt margarint lehetett előállítani. Az olajipari termékek elterjedésével párhuzamosan az érelmeszesedés kutatása tévútra került, s az érelmeszesedés magyarázatára kialakított koleszterin-hipotézis alapján széles körben az étolaj és a margarin használatát tekintették egészségesnek, mert ezekben nincs koleszterin.
Az utóbbi 10 évben azonban kiderült, hogy a hidrogénezés során un. transzzsírok keletkeznek, amelyeket a szervezet nem tud megfelelően kezelni, és a transzzsírok nagymértékben felelősek a szív és érrendszeri megbetegedésekért, a szokásos táplálkozásban lévő mennyiség 2-3-szoros infarktus kockázatot jelent. A transzzsírok ezen felül nagymértékben fokozzák a szívritmuszavarok kialakulásának a kockázatát, s a szívhalálok felét nem infarktus, hanem szívritmuszavar okozta hirtelen szívhalál okozza. Az USA-ban becslések szerint 30 000-100 000-re tehető a transzzsír fogyasztás miatt bekövetkezett szívhalál. E Magyarországra vetítve 1000-3000 fölösleges szívhalált jelent. A nyugati világban átlagosan napi 8 gr, míg Japánban 0.1-0.6 gramm fogyasztás a jellemző. A japánok körében tapasztalható alacsony szívhalálozásnak ez az egyik oka, hiszen a koleszterinfogyasztásuk nem alacsonyabb. A transzzsírokat kapcsolatba hozzák még a diabétesz kialakulásával, a májműködés zavaraival, és egy nagy vizsgálat szerint, minden 2%-os transzzsír-fogyasztásnövekedés 73%-al növeli meg a meddőség kockázatát.

Transzzsírokat nem tudja lebontani a szervezet? Elraktározza?

A transzzsírok megbetegítő hatásmechanizmusa még nem tiszta. Mivel a molekulaszerkezete más, mint a természetes zsíroké, feltételezhető, hogy a zsírbontó enzimeink nem képesek hatékonyan lebontani, ezért sokáig kering a vérben, ill. káros bomlástermékek alakulnak ki. A másik probléma feltehetőleg az, hogy belezavar az omega-3 és omega-6 esszenciális (szervezet által nem előállítható) zsírsavak feldolgozásába. Úgy tűnik, gyulladásos folyamatokért is felelős, amely a szív és érrendszeri megbetegedések egyik komoly kockázati tényezője. Végül a transzzsírok a normál zsírok helyét elfoglalva beépülnek a sejtmembránokba, megzavarva a sejtek működését, ez az oka annak, hogy ma magas transzzsír-fogyasztás szoros kapcsolatban van a hirtelen szívhalállal, ugyanis a szív sejtjeinek elektromos tevékenységét megzavarva végzetes szívritmuszavart idézhet elő.

Hogyan tudjuk megállapítani, hogy az általunk vásárolt margarin, olaj milyen százalékban tartalmaz transzzsírt?

A margarinokon nálunk nem írják elő a transzzsír tartalom feltüntetését, de tudható, hogy az ipari margarinokban igen nagy a transzzsír tartalom, de a normál margarinokban is, egy termék kivételével magas a transzzsír arány. Dániában 2005 óta törvény írja elő, hogy az élelmiszeripari termékekben 2%-nál több transzzsír nem lehet, s New Yorkban 2008 óta az éttermekben ugyanez a szabály érvényes. Dániában ettől a törvénytől azt remélik, hogy húsz év múlva felére fog csökkenni az infarktusos halálozás. Ehhez képest nálunk az emberek még a veszélyről sem tudnak.

Kinek, vagy kiknek lenne a feladata, hogy ez a tájékoztatás a termékeken fel legyen tüntetve?

Ebben nem vagyok járatos, de a közegészségügy és az élelmezésügyi hatóságok kötelessége volna. Ez az ipar ellenére van, mert költségesebb eljárást jelent a transzzsír-mentes termék-előállítás, illetve az éttermekben jelentősen megdrágítja az élelmiszer-nyersanyagok feldolgozását. Erre legjobb példa az olaj, ami attól sütésálló, hogy hidrogénezik.

Létezik olyan olaj, ami egészséges?

Étolajból elvileg csak a hidegen sajtolt változatot volna szabad fogyasztani, vagy visszatérni a zsírban sütéshez.

Hidegen sajtolt olajok közt van élettani szempontból különbség, vagy elég, ha az íz alapján választunk?

A hidegen sajtolt olajak közt különbséget nem tennék, ez egy másik kérdés, hogy van-e valami minimális előnye egyiknek vagy másiknak. Az elv az, hogy hidrogénezett olajtermékeket nem szabad fogyasztani.

Mennyire látja megvalósíthatónak az ilyen típusú olajokra való áttérést, ha, tudomásom szerint, kétszerese, háromszorosa az ára a transzzsírt is tartalmazó olajokhoz képest?

Én láttam már hidegen sajtolt olajat a normál olaj árfekvésében is. Csak a nagy élelmiszer-áruházakban egyelőre nem kapható.