Evolúció és civilizációs betegségek – szívbajok – koleszterin

Lehetetlen felmérni, hány ember halálát okozták a teljesen feleslegesen adott koleszterinszint csökkentő gyógyszerek, az elmaradt kutatásokból születhető valóban hasznos kutatási eredményekről nem is beszélve. Még elkeserítőbb tudni, hogy mily reménytelen egy uralkodó mítoszt kikezdeni, mikor milliárdos gazdasági érdekek fűződnek a fenntartásához. Szendi Gábor klinikai szakpszichológust, tudományos szakírót kérdezem tévhiteinkről.

Valóban egy tévedésre épül ez a mítosz?

A koleszterin-elmélet két okból téves. Az eredeti vizsgálatokban nyulakat etettek koleszterinnel, és a nyulak valóban érelmeszesedés tüneteit mutatták. A nyulak azonban növényevők, zsírt nem esznek, feldolgozni nem tudják. Ha ugyanezt a kísérletet kutyával vagy emberrel végzik, a koleszterinszint nem változik.
Innen eredt a második tévhiedelem: a táplálkozás ugyanis gyakorlatilag nem befolyásolja a vér koleszterinszintjét. A koleszterint a szervezet állítja elő, és szükséges a normál működéshez. Ebből következően az embert nem kell megvédeni saját szervezetével szemben, hiszen évmilliókig jól működött. A tojásról, pl. kiderült, hogy minél többet fogyaszt valaki annál egészségesebb.

A koleszterin-elméletet számtalan adat cáfolja. Amikor örökletes hiperkoleszterinémiában, vagyis kórosan magas koleszterinszintben szenvedők családfáját visszakutatták, kiderült, hogy ezek az emberek minden korban tovább éltek, mint az átlag. Kockázati faktorrá csak a 20. század 30-40-es éveitől vált. Vagyis valami más okozza a szív és érrendszeri megbetegedéseket. Az egyik oka a transzzsír, mint írtam, ennek bevitele kb. tízszeresére nőtt az évszázad során. A koleszterinszint csökkentőkkel végzett gyógyszervizsgálatok a független elemzések fényében gyászos eredményt mutatnak, gyakorlatilag ezek a szerek hatástalanok. (Ezekhez adatokat találni a webszájtomon lévő cikkben!)

A másik okra Kilmer McCully jött rá, aki kimutatta, hogy a homocisztein nevű fehérje a B (B6, folsav, B12) vitaminok hiányában felhalmozódik a vérben, és az érfalak sérülését okozza. A harvardi diplomás McCully-t kb. 20 éve állásából nézetei miatt elbocsátották, majd kb. 10 éve egyre több szakcikk kezdte igazolni állítását. A homocisztein teória szerint az kardiovaszkuláris, vagyis szív és érrendszeri megbetegedések száma azért növekedett meg, mert a finomított széndhidrát tartalmú táplálkozásból hiányzik a megfelelő mennyiségű B vitamin. Ezek bevitelét a modern akadémikus orvoslás ellenzi, mert túlszedéstől tart, ugyanakkor a modern kutatások jóval nagyobb adag vitaminszükségletet találnak indokoltnak, mint a ma érvényben lévő ajánlások.

Közepes betegségkockázat esetén, pl. McCully szerint 10 mg B6, 100 mcg B12 és 1000 mcg folsav szedése szükséges, de magas kockázatú személy esetén már 50-500-2000 arányban, míg infarktuson átesett, vagy isémiás szívbetegségben szenvedőknek már 100-1000-5000 arány a javasolt.

Milyen jelek mutatják a B vitamin hiányát?

A B vitaminok hiányának egyik jele a „depresszió” diagnózis, a másik a szív és érrendszeri megbetegedés. A B6, folsav és B12 hiánya depressziószerű tüneteket okoz, depressziót gyakran sikeresen lehet kezelni ezek pótlásával. A folsav hiánya terhesség során velőzáródási és agyfejlődési rendellenességeket okoz a magzatokban, de a magas folsav bevitel véd az idegrendszeri károsodásokkal szemben, pl. agyvérzés esetén segít a regenerálódásban. A napozás lebontja a folsavat, tehát különösen nyáron kéne pótolni. A B vitaminok teljes hiánya nem szokott fellépni, részleges hiánya fáradékonyságot, ingerültséget, alvászavart és hasonló tüneteket okoz.

Mik a lehetséges mellékhatásai a fölöslegesen szedett koleszterincsökkentőknek?

Az egyik legveszélyesebb hatás az izomsejtszétesés, amely halálba torkollhat. Évekkel ezelőtt egy koleszterinszint csökkentőt ezért kellett visszavonni. Az első jelek az izomlázszerű fájdalmak, a vizsgálatok szerint az orvosok erre a mellékhatásra nem szoktak felfigyelni. A sztatinok kapcsán ma úgy becsülik, hogy minden századik embernek májproblémái lesznek, minden ezredik ember van kitéve ennek a „ritka” mellékhatásnak, és minden milliomodik hal bele. Mivel nem tudni ki az „ezredik” és ki a „milliomodik”, így a sztatinok szedése egyfajta orosz ruletthez hasonlít. A koleszterinszint-csökkentők blokkolják a máj bizonyos folyamatait, ennek egyik következménye, hogy nem termelődik többé Q10 koenzim, amely minden sejt, de különösen a szívsejtek működéséhez nélkülözhetetlen, így súlyos szívritmuszavar és halál következhet be, amit aztán a koleszterinszint csökkentővel kezelt szívproblémák számlájára írnak, holott esetleg maga a kezelés okozta.
A másik probléma, hogy minden sejt membránja rengeteg koleszterint tartalmaz, ha ezt mesterségesen lecsökkentjük zavar támad a szervezet összműködésében. Az agy szárazanyag tartalmának a fele koleszterin, a koleszterincsökkentők egyik látványos hatása a memóriaromlás. A koleszterin a D vitamin és minden hormon előanyaga is. A koleszterin hormonszállító anyag a vérben. A gyógyszeripar mindezt nem kívánja vizsgálni, hiszen rontaná az üzletmenetet. A koleszterincsökkentő hatásvizsgálatainak eredménye szerint hosszútávú szedés esetén megnövekedett rákkockázat is feltételezhető. Sentara Health Plan vizsgálatban egy éves szedést követően kétszeresére nőtt a mellrák kockázat.