A magyar miniszterelnök gyáva, a demokráciát megölték Magyarországon – így zajlott az EP-vita Orbán nélkül
Orbán Viktor és Varga Judit nélkül kezdődött meg végül a vita reggel 9 után az Európai Parlamentben (EP) a magyar felhatalmazási törvényről, annak demokráciára, jogállamiságra és alapjogokra gyakorolt hatásáról – írja az ülést végig követő hvg.hu.
Bár a magát a járványvédekezés miatt előre kimentő Orbán szerette volna Varga Juditot küldeni maga helyett – talán, hogy bemutassa, a magyar kormányban igenis tölthetnek be fontos pozíciót nők –,
a szabályok szerint ez nem volt lehetséges, mivel Varga Judit nem kormányfő vagy köztársasági elnök,
de közzétette, mit mondott volna ő, ha részt vehet a vitában, ami egyébként nélkülük is igen parázsan zajlott, a képviselők ugyanis meglepően jól felkészültek voltak a magyar ügyekből.
Bár a padsorok igen foghíjasak voltak – nem sokan tudtak személyesen is elutazni Brüsszelbe – akadt bőven felszólaló. A soros horvát elnökség képviselője, Nikolina Brnjac elmondta: bíznak benne, hogy minden magyar intézmény együttműködik majd az uniós intézményekkel, hiszen a jogállamiság az Európai Unió sarokköve, ami különösen fontos ebben a nehéz időszakban.
Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke másodikként arról beszélt,
a magyar felhatalmazási törvénnyel még mindig az a legnagyobb gond, hogy nincs időkorlátja,
és azt sem tudni, az intézkedések megfelelnek-e az európai jognak. Magyarország, jelentette ki, sokkal szélesebb körben alkalmazza a sürgősségi törvényt, mint más tagállam, így a rémhírterjesztésre vonatkozó törvény is aggályos:
a rémhírek elleni harc nem érheti hátrányosan a demokratikus értékeket.
Magyarországon a sajtó képviselői nem kapnak elég információt, pedig az lenne a dolguk, hogy elszámoltassák a politikusokat és a döntéshozókat, hívta fel a figyelmet. A bizottság alelnöke várja, hogy a magyar parlament minél előbb visszakapja teljes jogkörét – erről mondta csütörtökön Gulyás Gergely, hogy az június "vége felé" esetleg megtörténhet –, és megismételte, az Európai Bizottság folyamatosan monitorozza a helyzetet.
Az EP-képviselők közül először Deli Andor fideszes képviselő szólalt fel, aki persze bírálta az EP-t, amiért a járványhelyzet alatt foglalkozik Magyarországgal
és nem engedik, hogy a magyar kormány részt vegyen rajta.
A szociáldemokrata S&D frakció részéről Iratxe García Pérez a Freedom House jelentését idézte, amely Magyarországot a hibrid rezsimek közé sorolta. Romlanak a demoratikus normák, a Fidesz még az isztambuli egyezményt sem hajlandó ratifikálni. Szerinte a hetes cikk alkalmazására mielőbb szükség van, az Európai Néppártnak pedig most már ki kell zárni a Fideszt a tagjai közül.
A liberális Renew Europe frakció – ennek a tagja Donáth Anna is – részéről Ramona Strugariu bírálta Orbán Viktort, amiért nem ment el a plenáris vitára. A képviselő nem értette,
az isztambuli egyezmény elutasítása, vagy a kormány kritikusainak rendőrségi kihallgatása hogyan fér bele a járvány elleni védekezésbe.
Itt lenne az ideje, hogy Magyarország ne kapjon közvetlen támogatást az uniós költségvetésből, legalábbis ne Orbánon keresztül, mondta.
Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, értékekért és átláthatóságért felelős cseh uniós biztos
„Magyarországon egyszerűbb az élet, ha valaki férfi, fehér és keresztény. Egyre több az anyag az asztalainkon, amik Magyarországról szólnak, tudunk a sajtószabadság elleni támadásokról, a bírói rendszerben történt lépésekről, tudjuk, hogy Magyarországon 5 éves börtönbüntetést kockáztat az, aki állítólag rémhíreket terjeszt” – jelentette ki a Sargentini-jelentés jelenlegi felelőse, a holland Gwendoline Delbos-Corfield, aki szintén nem érti, a tagállamok miért nem tesznek valamit, miért nem használják ki a hetes cikkely adta lehetőségeket.
Felszólalt Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője is, aki gyávának nevezte Orbánt, amiért nem jött el a vitára, de csalódott volt, amiért nem engedték Varga Juditot felszólalni.
Jött a bírálat a Néppártból
Az Európai Néppárt képviselője, Christophe Hansen szerint is itt lenne az ideje a cselekvésnek, „eleget beszéltünk már”, ahogy más néppárti politikusok, a görög Maria Spyrakia és a német Lena Düpont szerint is fontos lenne magyar kormánnyal szemben fellépni, de nem a magyar emberek ellen.
Meglepően felkészült volt a Zöldeket képviselő Terry Reintke is,
aki a gyulai és szerencsi letartóztatásokat említette meg.
„A magyar kormány ezt nem fogja megúszni, attól nem fognak megszűnni a transzszexuális emberek sem, mert az Orbán-kormány megfosztja őket a jogaiktól”, mondta.
A holland Sophia In 't Veld sajnálta, hogy Orbán Viktor nem vette a bátorságot a személyes megjelenésre, azt mondta,
a demokráciát kinyírták Magyarországon, gyakorlatilag halott,
és amíg az Európai Néppárt tagja maradhat a Fidesz, addig cinkostársak. „Rúgják végre ki őket” - üzente.
Akik megvédték Orbánt
Jócskán akadtak, nem is kevés politikus, aki védelmébe vette Orbánt, illetve Magyarországot. Ők meglepő módon szinte teljesen ugyanazokkal a gondolatokkal álltak elő, többnyire az Identitás és Demokrácia (ID) képviselői voltak.
Nicolas Bay, az ID képviselőcsoport alelnöke emlékeztetett rá, hogy a felhatalmazási törvényt is demokratikusan fogadták el.
Ugyanezt mondta a lengyel Elżbieta Rafalska (ECR), aki szerint szándékosan támadják Lengyelországot és Magyarországot, a magyar felhatalmazási törvényt pedig demokratikusan szavazta meg a magyar Országgyűlés. Ugyanígy látta képviselőtársa, Beata Kempa, aki szerint minden kormánynak joga van a koronavírus elleni védekezéshez, ehhez megvannak az eszközeik és nem szabadna őket ebben megakadályozni.
Szintén az ID-ből jött Gunnar Beck (ID), szintén azt állítva, hogy a felhatalmazási törvényt demokratikusan szavazták meg. Beata Kempa (ECR) szintén úgy látja, hogy minden kormánynak joga van a koronavírus elleni védekezéshez, ehhez megvannak az eszközeik és nem szabadna őket ebben megakadályozni.
Az Európai Parlament kiszolgáltatott a baloldalnak, prioritásként kezeli a magyar helyzetet, amikor a vírus elleni védekezéssel kellene foglalkozni. Azért támadják Magyarországot, mert a baloldalnak nem tetszik, amit tesz. Olaszországban is rendeletekkel kormányoznak, őket mégsem bírálja senki - állt ki Orbán mellett Annalisa Tardino (ID).
A Néppárti román politikus, Vincze Loránt hamisnak nevezte a Magyarországról terjedő híreket, brüsszeli boszorkányüldözésnek nevezte a történteket. Az Európai Parlament szerinte a saját hitelét veszíti el, minden tagállammal foglalkozni kellene, itt külön említette Romániát.
A vita végén Vera Jourová megismételte: kivételes időket élünk, ami megköveteli a rendkívüli intézkedéseket, de ezeket csakis a szükséges mértékben szabad bevezetni. Tud az álhírterjesztési letartóztatásokról, az önkormányzatokkal kapcsolatos intézkedésekről is,
de még nem indítunk kötelezettségszegési eljárást, mondta.
„Most a koronavírus van hatalmon, és sok uniós vezető úgy gondolta, hogy emiatt egy bizonyos időre korlátozni kell a polgárok szabadságát. El kell viselnünk, de egy idő elteltével ezeket fel kell oldani, jegyezte meg, napi szintű tárgyalást ígérve a magyar kormánnyal” - tette hozzá. A vitát az elsőként felszólaló Nikolina Brnjac zárta azzal, hogy ugyan a rendkívüli helyzet miatt most nem tudnak formális tanácsüléseket tartani, de amint a helyzet engedi, ezeket folytatni fogják.
A március végén elfogadott felhatalmazási törvény miatt nem először fejtette ki aggodalmát az EP. Áprilisban elfogadtak egy állásfoglalást, amelyben kimondták, hogy az európai értékekkel teljes mértékben összeegyeztethetetlen a veszélyhelyzet korlátlan idejű meghosszabbítása és a rendeleti kormányzást.
Orbán Viktor utoljára 2018 szeptemberében szólalt fel az EP plenáris ülésén,
még a Sargentini-jelentés elfogadásának vitáján. A magyar miniszterelnök szót kapott 2015-ben a menekültügyről és a halálbüntetésről tett kijelentései miatt is. Varga Judit pedig tavaly szeptemberben az uniós szakminiszterek előtt fejtette ki véleményét Brüsszelben a hetes cikk szerinti eljárásról.
