Európa Parndorf után

A kiindulási országtól a magyar határig szervezetten, csoportosan érkező menekültek, száz és ezer euró között mozgó fejkvóta – a múlt év tavaszáig Magyarországon belül a balkáni hierarchikus rend szerint működött az embercsempészet. Ám tavaly az üzletág felhígult a zavarosban halászó taxisok, alkalmi teherautósok miatt, akik a fővárosba, az osztrák határig vagy azon túl is szállították a menekülteket, sokszor a szervezett bandák fuvardíjainál olcsóbban. Kirívó eset volt a múlt évi, amikor egy szabálytalanul közlekedő magyar nő bukott le menekültekkel teli gépkocsijával. Kiderült: a sofőrnek nem volt jogosítványa, vezetni alig tudott, halálfélelemben lévő menekült utasai egyben kalauzként is segítették, mert az útvonalat sem ismerte.

A menekültekről lehúzható pénz mértéke arányosan nő a jármű méretével, azzal, hogy abba mennyi embert sikerül bezsúfolni. Ennek a kizsákmányolásnak vált tragikus szimbólumává az osztrák Pandorfnál múlt év augusztus 26-án talált hússzállító hűtő-teherautó esete. Belülről nem nyitható raktere 71 menekült – 59 férfi, nyolc nő, négy kisgyerek – holttestét rejtette. Az osztrák orvosszakértők szerint a rövid idő alatt kialakult oxigénhiányos állapot okozta a raktérben lévő emberek halálát, ami egy-két órán belül bekövetkezett, miután elindultak Magyarország déli határától. Az áldozatoknál többféle okmányt és igazolványt találtak, ezért azonosításukhoz DNS-vizsgálatot végeztek. Nagy részük szíriai volt, de akadtak köztük iraki, valamint afgán származásúak is. A holttesteket a hozzátartozók hazaszállították, néhányuk nyugszik csupán osztrák földben.

A teherautó felszívódott sofőrje ellen az osztrákok európai elfogatóparancsot adtak ki. Az áldozatoknál talált iratok és feljegyzések, valamint a telefonjaikon tárolt adatok alapján olyan külföldiek kerültek az osztrák hatóságok látókörébe, akik ellen Magyarországon már folyamatban volt embercsempészet bűntette miatt eljárás. A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai másnap már le is tartóztattak négy embert, akik az osztrák adatok alapján közreműködtek a szervezésben és lebonyolításban, augusztus 29-én pedig a feltételezett sofőr is rács mögé került. Kiderült: a menekülteket szállító járművet egy Kecskemét melletti tanyára bejegyzett kft.-től vásárolták bolgárok, és az országból való kivitel céljából a helyi okmányirodában igényeltek rá úgynevezett Z-s, vagyis Zoll rendszámot. Ezért a több országot érintő nyomozás felügyeletét a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség kapta meg, de az eljárásban az osztrák és a magyar ügyészség mellett a német, valamint a szerb is közreműködött.

– A hagyományos jogsegélyek a kilencvenes évekig – a 19. századi rend szerint – diplomáciai úton működtek, ezért sok időt vettek igénybe – mondja a 168 Órának Nánási László, Bács-Kiskun megyei főügyész. – A különböző strasbourgi egyezmények ezt a problémát leegyszerűsítették. Ennek ellenére nem kevés pénzébe kerül a költségvetésnek az osztrák műszaki, valamint az áldozatonkénti orvosszakértői vélemények lefordíttatása arra a nyelvre (ezúttal magyarra), amelyen majd a bírósági eljárást lefolytatják, illetve azok szakértői kiegészítése. Ehhez jön még a nyomozati szakban történő kihallgatások tolmácsolása, amit a bírósági tárgyaláson ugyancsak újra meg kell tenni. Ráadásul ezeken a ritka nyelveken (arab, afgán, kurd) a fordítópiac kicsi és szabadáras. Volt olyan eset a menekültek ügyében zajló, egymásba érő eljárásokban, amikor a tolmács kijelentette: annyira elfáradt, hogy nincs az a pénz, amennyiért folytatni tudná a fordítást.

A parndorfi tragédia nyomozásának fejleményeiről nem túl közlékenyek a magyar hatóságok, mondván, folyamatban lévő ügyről van szó, amely a tervek szerint a nyáron fog befejeződni. Jelen állás szerint négy bolgárt és egy afgánt gyanúsítanak bűnszervezetben, a csempészett személyek sanyargatásával, üzletszerűen elkövetett embercsempészet bűntettével. Az osztrákok azonban emberölés ügyében indítottak eljárást, mert a teherautó hermetikusan zárható rakterének nincs szellőzőnyílása, csak egy hűtőklímája, ami nem működött, de ha jó lett volna, akkor sem alkalmas levegőztetésre. Osztrák forrásaink szerint az oxigénhiánytól fuldokló emberekről nemcsak a sofőr, hanem rajta keresztül a „felettesei” is tudtak. A magyar hatóságok erre csak sejtelmesen annyit mondanak: az emberölés miatti bűncselekményben még nem jelentettek be gyanúsítást. Ez valószínűleg annyit tesz, hogy majd erre is sor kerül, nem véletlenül vannak múlt év augusztusa óta előzetesben a főszereplők.

A parndorfi eset miatt a hatóságok a tehergépjárművek közúti ellenőrzésére fókuszálnak, ezért a csempészek is stratégiát váltottak. A feltűnést kerülve ma már inkább kis „tételekben”, elaprózva, személyautóval, két-három utassal próbálkoznak. A másik véglet az elkeseredett akció, amikor a menekültek felkapaszkodnak a nemzetközi vonatokra, tranzitkamionokra, vagy egyszerűen megpróbálják áttörni a határzárat.

2016. február 4-én az unió jogi-igazságügyi szerve, az Eurojust Hágában 26 tagállam hatósági képviselőjével taktikai értekezlet tartott az illegális migrációval, valamint az embercsempészéssel összefüggő problémák kezelésére. Ehhez előzetesen írásos anyagokat és javaslatokat kértek be az érintett országoktól. Az értekezleten jelen voltak az uniós rendőrségi együttműködési szervezet, az Europol, valamint az uniós határőrszervezet, a Frontex képviselői. Magyarországot Schmidt Gábor, Bács-Kiskun megyei főügyészségi ügyész képviselte. Schmidt szerint az alapvető problémát a bizonyítékok azonnali, egymás közötti megosztása jelenti – ennek megkönnyítését, a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét kérték az érintettek. Ezzel ugyanis megakadályozhatók olyan fennakadások, amikor például egy huzamosabb ideje megfigyelt hálózat egy tagja valahol megbukik és azért az egy cselekményért az adott országban megbüntetik, ám ez akadályozza a többi, számon tartott bűncselekmény felderítésében és elbírálásában.

– Ez egy jól informált hatósági hálózatban, amelyben mindenki jelzi, hogy ki ellen nyomoz, kiküszöbölhető – állítja a megyei főügyész.

Szintén mindenhol jelentkező probléma volt a tanúk bírósági kihallgatásának kérdése, mert mire a tárgyalásra sor kerülne, a tanú általában eltűnik. Nincs címe, ahonnan beidézhető, és a hajlandóság is kevés benne, hogy újra vallomást tegyen, hiszen a menekült védi az embercsempészt: ha pénzért is, de segítette őt.

– Előremutató az a magyar könnyítés, amely szerint az ügyész a tanú megidézése nélkül kérheti a vádiratban, hogy a tanú vallomását olvassák fel, mert szükséges a bizonyításhoz, de személyes megjelenése aránytalan nehézségekkel járna.
Az unión kívüli, vagyis a harmadik államokkal való hatósági kapcsolattartás kérdése is problémás volt, de Magyarország szerencsés helyzetben van, mert ezekben az ügyekben rendszerint Szerbiával kell együttműködnünk, s ilyen téren nagyon jó a viszonyunk. A mediterrán csempészútvonalak által érintett országok, mint például Olaszország azonban sok problémát jelzett Egyiptommal vagy Líbiával kapcsolatban, de a törökországi hatósági információáramlás sem kielégítő a hágai értekezleten elhangzottak szerint.