ENSZ-egyezményt sértett Magyarország?
Tiltakozik az UNICEF magyar bizottsága az ellen, hogy az új büntető törvénykönyvben (Btk.) 14-ről 12 évre szállították le a büntethetőségi korhatárt. A szervezet szerint a rendelkezés több ponton ellentétes az ENSZ gyermekjogi egyezményében foglaltakkal.
A szervezet kedden az MTI-vel azt közölte, hogy - a parlamentben hétfőn elfogadott - új Btk. büntethetőségi korhatárra vonatkozó rendelkezése több ponton ellentétes az ENSZ gyermekjogi egyezményében foglaltakkal, így a gyermek mindenek felett álló érdekével, a gyermekközpontú igazságszolgáltatás követelményével és a bírói eljárás minden lehetséges esetben való mellőzésének előírásával. A szervezet szerint Magyarországon az igazságszolgáltatás és a büntetés-végrehajtás rendszere nincs felkészítve arra, hogy a büntetendő cselekményt elkövetett gyermekek megfelelő ellátásban részesüljenek.
Azt is megjegyezték, hogy a szabadságtól való megfosztás nem megoldás, ha nincs lehetőség speciális programokra, ha az elítélt gyermek nem kap segítség abban, hogy megértse mi és miért történt vele, és hogy a jövőben hogyan kerülheti el a hasonló helyzeteket.
Az UNICEF magyar bizottságának érvei között szerepel, hogy a gyermekkori bűnelkövetés hátterében nagyon sokszor családi problémák, bántalmazás, erőszakélmény áll. A gyermek igen sokszor maga is áldozat, amire a büntető igazságszolgáltatási rendszer nem tud válaszolni. Ráadásul ez a jogszabályváltozás élesen szembemegy azokkal a törekvésekkel, amelyek a gyermekközpontú igazságszolgáltatás Magyarországi kiépítését célozzák - értékelik az MTI-hez eljuttatott közleményükben.
A 2013. július 1-jén hatályba lépő új Btk. szerint a büntethetőség korhatára továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, a tizenkettedik évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek, ha képesek belátni tettük következményeit. A 12 és 14 év közöttieknél legsúlyosabb büntetésként egytől négy évig tartó javítóintézeti nevelést rendelhet el majd a bíróság.
KIM: alaptalanul tiltakozik az UNICEF magyar bizottsága a Btk. szigorítása ellen
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerint az új büntető törvénykönyv (Btk.) büntethetőségi korhatárra vonatkozó része teljes összhangban van az ENSZ gyermekjogi egyezményével, ezért alaptalan az UNICEF magyar bizottságának tiltakozása. Az egyezmény nem határoz meg konkrét büntethetőségi korhatárt, azt az egyes államok maguk határozhatják meg - áll a tárcának az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. Az UNICEF (az ENSZ Gyermekalapja) magyar bizottsága kedden az MTI-vel azt közölte, hogy a parlamentben hétfőn elfogadott új Btk. büntethetőségi korhatárra vonatkozó rendelkezése több ponton ellentétes az ENSZ gyermekjogi egyezményében foglaltakkal, így a gyermek mindenek felett álló érdekével, a gyermekközpontú igazságszolgáltatás követelményével és a bírói eljárás minden lehetséges esetben való mellőzésének előírásával.
A KIM felhívta a figyelmet arra, hogy a büntethetőség alsó korhatára általános szabály szerint nem változik, a 14. életév marad. A szabályozás azonban kivételesen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén, rendkívül korlátozottan megengedi a büntethetőségi korhatár 14 évről 12 évre csökkentését. Ilyen kivételesen súlyos eset a kiskorúak, gyermekek által elkövetett emberölés, halált okozó testi sértés, és a parlamenti vita következtében a rablás, kifosztás is ebbe a sorba került. Ez esetekben is csak akkor, ha az elkövető a szükséges belátási képességgel rendelkezik - írták. A tárca szerint több európai országban van a magyarnál alacsonyabb büntethetőségi korhatár, ezekre az új Btk. kodifikálása során "messzemenően figyelemmel volt a törvényalkotó". "A magyar büntethetőségi korhatár megállapítása tehát - ellentétben az UNICEF magyar bizottsága által állítottakkal - egyáltalán nem számít kirívónak és a gyermekjogi egyezményben foglaltakkal ellentétesnek" - írták.
Rámutattak, az új Btk. alapján azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható, szabadságvesztés vagy egyéb büntetés kiszabására tehát nem lesz lehetőség, kizárólag intézkedésre. A KIM kitért arra, hogy az új szabályozásnak köszönhetően a gyermekek büntetőjogi védelme sokkal erősebb lesz: egyebek mellett külön tényállás lesz a gyermekprostitúció kihasználása, a gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőit el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, továbbá tevékenységtől, amelyek gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függ össze. A kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is bűncselekmény lesz.
