Emmanuel Macron előállt az EU-ról szóló nagyszabású reformtervével, semmit nem akar meghagyni a megosztó tagországoknak

Emmanuel Macron francia államfő kedden a párizsi Sorbonne egyetemen bemutatta az Európai Unió reformját célzó tízéves útitervét.

Az állampolgárait védelmező Európa szuverenitásának, demokratikus működésének és egységének visszaszerzésére irányuló javaslatait ismertető, több mint másfél órás beszédében a francia elnök kulcskérdésnek nevezte Európa biztonságát, amelyhez egy közös európai beavatkozási erő, egy közös védelmi költségvetés és egy közös doktrína létrehozását javasolta 2020-ig. Egy európai hírszerzési akadémia, egy európai terrorelhárítási ügyészség és egy, a természeti katasztrófák esetén bevethető közös polgári szolgálat felállítását is szükségesnek nevezte Macron.

A migrációs helyzet tartós kezelése érdekében a menekültek méltó fogadására egy európai menekültügyi hivatal, a határok hatékony védelmére pedig egy európai határrendészet létrehozását tartja szükségesnek a francia elnök. Macron szerint fel kell gyorsítani és harmonizálni kell a menedékkérelmi eljárásokat, a tagállamok számára hozzáférhető nyilvántartást és biometrikus személyazonossági okmányokat kell létrehozni, az elutasított menedékkérők hazautazását pedig meg kell szervezni. A menekültek számára pedig egy európai integrációs és képzési program beindítását is javasolta a francia elnök.

Fotó: MTI / EPA pool / Ludovic Marin

Macron egy, a pénzügyi tranzakciókra kivetendő, európai szintű adó bevezetését is javasolta, aminek teljes bevételét az oktatásra, az egészségügyre és az energetikai átmenetre épülő fejlesztési politikára fordítaná. Két országban létezik Európában pénzügyi tranzakciós adó, Franciaországban és Nagy-Britanniában. „Tegyük azt általánossá mindannyian Európában a fejlesztések támogatására!” – mondta.

Az olyan újfajta kutatások finanszírozására, mint például a mesterséges intelligencia, egy európai innovációs ügynökség beindítását szorgalmazta a francia elnök, aki a nagy internetes vállalatokra eközben különadót vetne ki. Európa jelenlegi formájában „túl gyenge, túl lassú, nem elég hatékony”, ezért

újra kell alapítani,

hogy a kor nagy kihívásaival szemben képes legyen fellépni. „Hagytuk, hogy a kétkedés teret nyerjen. Hagytuk, hogy elterjedjen Európában az a gondolat, hogy Európa egy tehetetlen bürokrácia. Nem tettünk javaslatokat (…) Pedig Brüsszel mi vagyunk minden pillanatban – hívta a fel a figyelmet a francia államfő. – Nem fogok semmit sem meghagyni azoknak, akik a megosztást és a nemzeti befelé fordulást képviselik” – tette hozzá. (Kommentárjában a brit konzervatív lap, a The Daily Telegraph fel is hívja a figyelmet, hogy Lengyelország és Magyarország nacionalista kormánya aligha fog rajongani a francia elnök ötleteiért, amelyek miatt rengeteg nemzeti hatáskörbe tartozó döntést  kellene az EU kezébe adniuk.)

Macron az eurózónát tenné meg az európai gazdasági hatalom középpontjának. Ehhez szerinte az övezetnek saját költségvetésre és pénzügyminiszterre van szüksége,

és ez kulcsfontosságú a közös valutát használó övezet stabilitásának biztosításához, valamint ahhoz, hogy átvészeljék a gazdasági sokkhatásokat. A költségvetés alapvetően a közös európai beruházások finanszírozására szolgálna, ehhez köthető önálló adókkal.

A francia elnök kitért az uniós tagállamok adóügyi és szociális harmonizációjának szükségességére is, olyan kritériumok meghatározásával, amelyekkel a különböző szociális és pénzügyi modelleket fokozatosan lehetne egymáshoz közelíteni. Ezen kritérium betartása jogosítaná fel a tagállamokat az európai szolidaritási alapokhoz való hozzáféréshez.

Az Európai Unió újraalapítását célzó elképzeléseinek bemutatásakor a francia államfő úgy fogalmazott, nincs olyan mechanizmus, amely varázsütésre megoldja az összes bajunkat. Hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell a munkanélküliséget, amely minden ötödik európai fiatalt érint. Hozzátette, az euróövezettel kapcsolatos javaslatai nem arra irányulnak, hogy megoldják egyik vagy másik ország költségvetési problémáit.

Macron azt is szeretné elérni, hogy

minden európai fiatal legalább egy fél évet eltöltsön egy másik uniós tagállamban, és hogy 2024-ig minden európai diák legalább két európai nyelven beszéljen.

Az európai útiterv megvitatására a francia elnök úgynevezett demokratikus konvenciók, nemzeti és helyi viták lefolytatását javasolja a tagállamokban a közös uniós kérdések alapjairól a jövő év folyamán, a 2019-es európai parlamenti választásokra pedig szerinte meg kellene erősíteni a páneurópai pártlistákat a távozó brit képviselők kvótáinak felhasználásával. A cél az lenne, hogy 2024-ben az EP-képviselők felét ilyen listákon válasszák meg.

„A 28-ak Európája nem tud úgy működni, mint hat tagállammal. Egy egyszerűbb és kevésbé bürokratikus Európára van szükség, elsősorban a közös agrárpolitika terén” – mondta Macron. A francia elnök azt is kijelentette hogy Európa már most többsebességes, ezért nem kell félni azt kimondani és azt akarni.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a francia államfő reformjavaslatait, hangsúlyozva, hogy az Európai Uniónak bátorságra van szüksége a továbblépéshez. A brüsszeli testület elnöke azt írta Twitter-üzenetében, hogy Macron víziója „rendkívül európai”, kiemelve, hogy egységesebb, erősebb, demokratikusabb Európára van szükség. Hasonlóan nyilatkozott Sigmar Gabriel is, annak a Németországnak a külügyminisztere, aki Franciaország fő partnere lehet Macron elképzeléseinek a megvalósításában. Ő azt mondta, Macron szenvedélyes felhívást tett a nacionalizmus ellen, Európa érdekében. „Egy olyan Európa érdekében, amelyet a mi segítségünkkel akar megerősíteni és egyesíteni” – fűzte hozzá Gabriel.