Egységesebb érdekképviselet
Magyar egyesületekből Ausztriában több tucatnyi van, az osztrák állampolgárságú magyar kisebbség helyzetéről azonban talán éppen a túl sok képviselet miatt eddig nehéz volt áttekintést kapni. Ez most változott: az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala a minap ismét összeült, és fontos döntéseket hozott.
A kerekasztal már tavaly decemberben megalakult és a munkát egy közös ausztriai helyzetjelentés megalkotásával kezdte meg. Fontos és biztató körülmény, hogy ilyen mértékű, és egyben nyitott együttműködésre évtizedek óta nem volt példa az osztrák állampolgárságú magyar kisebbség szervezeteinek egy részét összefogó két ernyőszervezet között. Az ernyőszervezeteken, tagszervezeteiken, az összes egyházi felekezeten kívül azok a független szervezetek is meghívást kaptak erre a kerekasztal tanácskozásra, amelyek nem tartoznak egyik ernyőszervezethez sem. A kerekasztal tagja a Magyar Diákok Egyesülete is, amely mintegy 1.500 magyar egyetemistát képvisel.
A most elfogadott helyzetjelentés fontos lépés, hiszen a közösségi szelleme erősítésén túl azt is jelenti, hogy az ausztriai magyarság ezentúl közösen léphet fel érdekei képviseletében.
Az ausztriai magyarság összetétele a rendszerváltás előtti időkhöz képest átalakulóban van. A 2001. évi népszámlálás volt az utolsó, amely a felekezeti és népcsoporti információkra is kitért. Ennek alapján tíz évvel ezelőtt 41.000 a környezetében magyarul is beszélő, lakhellyel rendelkező személyt azonosítottak Ausztriában, ahol hivatalosan 43 bejegyzett magyar vonatkozású egyesület és 11 magyar ajkú egyházi gyülekezet működik. A becslések szerint körülbelül 60-100 ezer közé tehető az ausztriai magyarok teljes száma.
2010 nyarán 94.000 munkavállalót tartottak nyilván az újonnan csatlakozott EU-s tagállamokból Ausztriában. A legnagyobb szám a magyar állampolgároké - 28 ezer -, miközben az ausztriai bejelentett lakhellyel rendelkező magyarok száma csak 24.000.
A kettős állampolgárság kérdése nem volt téma a kerekasztal beszélgetésen. Az osztrák törvények nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot: aki felveszi a magyart, automatikusan elveszti az osztrákot.
A külhoni - így ausztriai –, magát magyarnak valló szervezet, intézmény, egyházi közösség pályázhat a korábbi Szülőföld Alap helyébe lépő Bethlen Gábor Alapnál, függetlenül attól, tagjai milyen állampolgárok. Egyedül az osztrák állami, úgynevezett népcsoporti támogatási rendszernél van még jelentősége annak, hogy a támogatást igénylő szervezet osztrák állampolgárságú kisebbséget képviseljen. Ilyen célú támogatást a magyar kisebbség évente körülbelül 120 millió forintnak megfelelő mértékben kap az osztrák államtól.
A Bethlen Gábor Alap 12 milliárd forint támogatást különít el azoknak a külföldi magyaroknak, akik a magyar kultúra és tudomány megőrzésére, megismertetésére vállalkoznak. Az első kiírások májusra várhatók.
