Egyre lejjebb a versenyben
Oroszország a hatvanhetedik helyre került a Világgazdasági Fórum (WEF) száznegyvennégy ország nemzetközi versenyképességét értékelő listáján, egy sorral lejjebb a tavalyinál, s megint távolabb a 2008-as válság előtti 51. helyezéstől. Továbbra is a gazdaság intézményi környezete: a szabályozási és a jogalkalmazási bizonytalanság (133), ezen túl a pénzpiac fejletlensége (130) és a gazdaság gyenge innovatív képessége (108) a fő lehúzó tényezők.
A jelenlegi konkurenciaképességi szintet Oroszország elsősorban a makrogazdasági stabilitásnak (22. hely), a piac méretének (7), a viszonylag elfogadható alsófokú oktatásnak és az egészségügynek (65) és az infrastruktúra állapotának (47) köszönhetően éri el. Azonban a korrupció, az állami apparátus színvonalon aluli teljesítménye és a rendkívül magas adóterhek pocsék üzleti klímát teremtenek. A bizonytalan finanszírozási lehetőségek és a szakképzett munkaerő egyenetlen elosztása is fékezi a befektetéseket, bár az emberi, a tudományos és a technológiai erőforrásokat az üzleti világ elfogadhatónak tartja. De ami itt előnyként jelentkezik, azt semmissé teszi a szervezett és szervezetlen bűnözés és erőszak általános elterjedése (Egy korábbi WEF-jelentés szerint a személyes biztonság tekintetében Oroszország a 107., helyen állt egy 132-es listán, és csak a 122. hely jutott a rendvédelmi szervek megbízhatóságának.)
Visszatérve az oroszországi hétköznapokba szervesült korrupcióhoz: a hivatalnoki kenőpénz átlaga kilencről háromszázezer rubelre nőtt az utóbbi négy évben, legalább is a Tiszta Kéz elnevezésű országos működésű társadalmi szervezet augusztusban kiadott jelentése szerint. A szervezethez befutó panaszok számából kiinduló szakértők így harmincháromszoros növekedést állapítottak meg. A legkorruptabb város Moszkva.
