Magyarországnak adná Kárpátalját egy román politikus

Andrei Marga lényegében feldarabolná Ukrajnát. Nézetei szerint Kárpátalja Magyarországot, Bukovina Romániát, Galicia pedig Lengyelországot illeti, nem is beszélve az Oroszország által megszállt Krímről és Donbászról. 

2022. szeptember 18., 09:09

Szerző:

Andrei Marga, a kolozsvári BBTE egykori rektora szerint Kárpátalja Magyarország területe. A román médiában jelentős visszhangot kiváltó kijelentéseket pénteken, a gyulafehérvári könyvvásár keretében tette a 76 éves Herder-díjas filozófus, politológus, akinek a szemlén bemutatták A demokrácia sorsa című új kötetét – írja a Krónika. Az 1997 és 2000 között oktatásügyi, 2012-ben néhány hónap erejéig pedig külügyminiszteri tisztséget betöltő egykori politikus a könyvbemutatón úgy fogalmazott:

Ukrajnát „természetellenes határok” övezik, ezért „területeket kell átengednie: Magyarországnak – Kárpátalját –, Lengyelországnak – Galíciát –, Romániának – Bukovinát –, valamint Oroszországnak – Donbasszt és a Krímet. Ezek más országok területei”

– idézte Andrei Margát az Alba24.ro helyi portál. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemet rektorként, illetve a szenátus elnökeként 15 éven át irányító Marga úgy vélekedett, hogy az ukrajnai konfliktus nem csitul, ha a felek „leragadnak”. Marga Romániának „semmi keresnivalója nincs” az ukrajnai háborúban, és az ország megfelelő energiaforrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy ne szenvedje meg az energiaválságot.

A bukaresti sajtó szombaton figyelt fel a korábban a Román Kulturális Intézetet (ICR) is irányító Marga állásfoglalására, amelyet a legtöbben „sokkolónak”, „provokációnak” neveznek.

Sokan emlékeztetnek, hogy az átvilágítóbizottság évekkel ezelőtt megállapította róla, miszerint együttműködött a román kommunista titkosszolgálattal, és a Securitate besúgója volt Horia fedőnéven.

(Angela Merkel német kancellár (jobbra) átveszi a Doctor Honoris Causa tudományos címet Andrei Margától (balra), a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorától Kolozsváron 2010. október 12-én. Fotó: MIRCEA ROSCA / AFP)

A nyár még csak most kezdődik, de már komoly figyelmeztetéseket kaptunk: 2025 májusa a második legmelegebb volt a világon. Európában és több kontinensen is tartós aszály alakult ki, a gazdák terméskiesésről számoltak be, és sok helyen vízhiány fenyeget.