Ég a keleti blokk

A delta-variáns kedvenc kísérleti játszóterévé vált Kelet-Európa, ahol az alacsony átoltottság ismét szabadjára engedte a járványt. Egyik ország vezetése sem dőlhet hátra: a java még hátravan, a térség nehéz hónapok elé néz – beleértve Magyarországot is.

Kelet-Európa a világ koronavírus-gócpontjává vált, Románia pedig ennek is a közepe: több mint egy hónapja itt a legmagasabb a lakosságarányos COVID-halálesetek száma a világon. A kórházakon óriási a nyomás, az egészségügyi rendszer több helyen összeomlott: három-négypercenként meghal egy beteg. Fejér Szilárd kutató a Transindexnek arról beszélt, napi ezer áldozat is előfordulhat Romániában. Az utóbbi három hét alatt tízezer áldozatot szedett a járvány, sok kórházban sakkozni kell, kinek van nagyobb esélye a túlélésre. A túlterheltség miatt előfordul, hogy egy mentőautó többórás késéssel ér a helyszínre – infarktusos, agyvérzéses páciens esetén ez már késő lehet.

A román egészségügy viszont ezekben a vészterhes időkben is átláthatóbb a magyarnál: az orvosok nyilatkozhatnak, a sajtót pedig beengedik a kórházakba. Sőt, az egészségügyi dolgozók kiégésére is van megoldásuk.

Látogatásunk idején éppen felújították a nagyváradi járványkórház épületének Ceaușescu-korszakra emlékeztető homlokzatát. Az épületbe lépve egy modernebb környezet fogadott minket, és nyoma sem volt kapkodásnak, fejetlenségnek. A Dr. Gavril Curteanu kórházat csak koronavírusos betegekre szabva alakították át, a többi beteget a sürgősségi kórházba küldik. A biztonság kedvéért ott is vannak COVID-ágyak, igaz, ott csak huszonkettő. A városban van magánkórház is, ott is ápolnak koronavírusos betegeket.

„Ha háború van, nem számít, hogy magán- vagy állami kórház” – ezt már Bradács Alíz Ildikó, a margittai kórház menedzsere mondta a 168 Órának. A megye második legnagyobb kórházát is felkerestük: itt nem ápolnak súlyos betegeket, azokat mind Nagyváradra küldik. Teszt miatt viszont sokan járnak ide, hiszen ez az egyetlen vidéki kórház a megyében, ahol van PCR-tesztelő eszköz. A közeli Érmihályfalván pedig nemcsak a tesztelési lehetőséget szüntették meg, hanem a kórházat is bezárták a járvány idejére: a teljes személyzetet a határra vezényelték. Ott ügyelnek, szűrnek, lázat mérnek, adminisztrálnak, és ha szükséges, karanténba tesznek.

Nagyváradhoz hasonlóan Margittán sem műtenek, a sürgős esetektől eltekintve: lassan már egy éve vészhelyzet van, amit lehet, azóta halasztanak. Az eredetileg tervezett harminc COVID-ágy helyén itt ötvenkét beteg fekszik, Bradács elmondta: közülük senki nincs beoltva. Annyira szűkösen vannak, hogy ha egy páciens meggyógyul, mentővel hazaviszik, mert kell az ágy az érkező betegeknek. Problémát jelent, hogy az orvosok közül sem mindenki oltatta be magát, a gyerekosztályon előfordult, hogy minden orvos tesztje pozitív lett. A vészhelyzeti időszakban Nagyváradról „kölcsönöztek” orvost.

Chiana hozzátette: a romániai orvosokat félévente felülvizsgálatra küldik, ahol megvizsgálják náluk a burnout-szindrómát, vagyis a kiégést. A kiégett orvosokat szabadságra küldik, ettől a gyakorlattól a járványidőszakban sem tértek el.
A Bihar megyei kórházakban érezhető a higgadt, kimért hozzáállás, csak a menedzseri szoba tévéjéből árad a feszültség. Bukarestben egészen más a hangulat. „Dél-Romániában nagyon súlyos a helyzet. Van olyan kórház, ahol autóval állnak sorba a betegek a bejáratnál, az orvosok pedig az autókhoz viszik le az oxigént és a tubust, hogy ott lélegeztessék a beteget” – mondta Bradács. Margittán inkább az okozott pánikot, amikor ő kapta el a koronavírust, és nagyon súlyos állapotba került. „Beütött a citokinvihar” – mondja. A Budapesten gyártott tocilizumab nevű hatóanyag segített neki.

Sajnos favipiravirból kevés van Romániában; mint mondja, nagy szükség lenne rá.
Románia eddig hetvenhárom kritikus állapotban lévő beteget szállíttatott külföldre, közülük huszonketten meghaltak. Magyarország mellett Németország, Lengyelország és Ausztria fogadott romániai betegeket. A Magyarországra szállított betegeket Szegeden és Debrecenben ápolták. A kórházigazgatók nem tudták megmondani, lesz-e még hasonló transzfer, Chiana szerint erről Bukarestben döntenek. Abban viszont egyetértettek, hogy oxigén van elég. Az ügyvivő román kormányfő, Florin Cîțu rendelkezett az ipari oxigén felhasználásáról a kórházakban, Bihar megyében viszont erre nem volt szükség. „Ezeket Magyarország gyártotta, egy hete vettük át” – mutatja Bradács a kicsomagolásra váró lélegeztetőgépeket és a budapesti adománylevelet.

Bár Margittán nincsenek súlyos betegek, lélegeztetőgép ide is kell. Az emberek félnek az orvosoktól, ezért sokan kritikus állapotuk ellenére otthon próbálnak lábadozni, a kórházba pedig már eleve olyan állapotban jutnak el, hogy szükség lehet rá – magyarázza Bradács.
Az oltatlan többséget a tragikus körülmények ellenére is nehéz meggyőzni. A magyar többségű megyékben az átoltottság még az országos átlagtól is elmarad: Kovászna megyében a huszonhét százalékot sem éri el, Gyergyóban pedig alig harminc százalék. Van olyan romániai vidék, ahol a lakosság alig tíz százaléka oltatta be magát, Bihar megye az átlagnál jobban teljesít, itt harminchét százalék az arány, a halálozási arány mégis magas: a fertőzöttek több mint négy százaléka belehal a betegségbe. Bukarestben hatvankét százalék feletti az átoltottság – ez a magyarországi aránynál is magasabb, de ez sem volt elég a katasztrófa elkerüléséhez. (A szomszédos országok még Romániánál is rosszabb kilátások elé néznek: Bulgáriában és Moldovában az átoltottság nem éri el a huszonhárom százalékot, Ukrajnában pedig mindössze tizennyolc százalék.)

Az alacsony átoltottság oka, hogy sokan feltételezett, rejtélyes betegségektől félnek, amelyeket az oltás szerintük okoz, ezektől pedig jobban tartanak, mint a koronavírustól. Az álhírek és az összeesküvés-elméletek a magyarországinál is nagyobb teret nyertek Romániában. Bihar megye korábbi kórházi koordinátora, jelenlegi szenátora, Gheorghe Carp szerint a kormány rosszul kommunikálta a járványhelyzetet tavasszal és nyáron. „Az emberek azt hitték, megszabadultunk a járványtól, ezért leálltak az oltakozással. Nyáron volt olyan nap, amikor senki nem ment az oltóközpontba” – mondta Carp, és hozzátette: a Bihar megyei betegek kilencvenöt százaléka nincs beoltva. Pedig a küszöb szokatlanul alacsony, az oltópontokon személyi igazolvánnyal lehet oltakozni. Regisztráció nem szükséges, orosz és kínai vakcina nincs – Romániában csak nyugati oltást adnak, abból pedig van elég. Ennek ellenére a sportcsarnoknál felállított oltópontokon alig lézengtek az emberek, amikor a kórház felé tartottunk, visszafelé pedig már nem kért senki az oltásból. Carp szerint Romániában politikai okokból terjesztenek oltásellenes nézeteket olyanok, akik egyébként be vannak oltva.

A nagyváradi és a margittai menedzser egyetért az oltókampány kommunikációjának értékelésében. Bradács úgy véli, nem próbálták meg a különböző korcsoportokat különféleképpen meggyőzni, emiatt nyerhettek teret a facebookos hangadók, akik „azt hiszik, orvosok, mert van rajtuk egy maszk”. „Az emberek nem hisznek a betegségekben, összeesküvés-elméletekben viszont igen” – ezt már Chiana mondta. Egyházi okokat egyikük sem lát az oltásellenesség mögött: a katolikus és a református egyház kifejezetten kérte a híveit, hogy oltassák be magukat. Az okok ennél mélyebben gyökereznek: Bradács szerint sok szülő a csecsemőkori kötelező oltások alól is szeretné kivonni a gyerekét.

A Bihar megyei városokban nyoma sincs feszültségnek, bár ehhez néhány önkormányzati lépésre is szükség volt. Amikor Margittán az oltásellenesek tüntetni akartak, az önkormányzat csak az oltottaknak engedélyezte a gyülekezést. Bukarestben utcára vonultak az oltásellenesek, miközben a kormány az intenzív osztály képsorait teszi óriásplakátokra. „Fuldoklik. Könyörög nekünk. Megbánta”, olvasható rajtuk. Nagyváradon ilyen plakáttal nem találkoztunk.

Bihar megye székhelyén a közterületi maszkviselést sem tartatják be olyan szigorúan, csak a kórházakba lépve ellenőrzik. A tavaly tavaszi pánikvásárlásból itt semmi nem maradt, Temes megyében viszont tartanak a pániktól, ezért néhány boltban korlátozták az olaj és a cukor kereskedelmi mennyiségét.

Hétfőtől oktatás szempontjából is kettészakadt az ország: több mint egymillió diák online folytatja az iskolát, mert a tanáraik nincsenek beoltva. Az oktatási miniszter rendelete szerint csak azok az iskolák nyithattak újra a kéthetes kényszerszünet után, ahol legalább a testület hatvan százalékát beoltották. A magyar többségű megyékben sok diák maradt otthon, Hargita megyében az iskolák ötvenhat százaléka, Kovászna megyében negyvennégy százaléka nyithatta meg kapuit.

Egy felpörgetett oltókampány már nem befolyásolná érdemben a járványhullámot. A kormány éjszakai kijárási tilalommal igyekszik ellensúlyozni az összeomlást: az üzletek este 9-kor bezárnak, 22 óra és hajnal 5 között csak védettségi igazolvánnyal lehet utcára menni, és ott kötelező maszkot viselni. A szórakozóhelyek bezártak, tilos az esküvő, sporteseményeket csupán zárt kapuk mögött tarthatnak. Az iskolák kéthetes kényszerszünetre küldték a tanárokat és a diákokat, hétfőtől pedig csak azok az intézmények nyithattak újra, ahol (ahogy fentebb szó esett róla) minimum a tanárok hatvan százaléka be van oltva. A szigorúbb intézkedések legalább november 24-ig érvényben maradnak, a felülvizsgálatukról később döntenek.

Minden interjúalanyunk bevezetné Romániában a kötelező oltást. Nemcsak az egészségügyi dolgozóknak, hanem mindenkinek, akinek az egészségi állapota lehetővé teszi. Carp elmondta: a szenátuson majdnem átment a kötelező oltásról szóló javaslat, két szavazat hiányzott hozzá: 71 helyett csupán 69-en támogatták. Apró különbség, amely ki tudja, hány életet mentett volna meg.