Édes a revans, de nincs rá idő

Die Mitte. A közép. A felirat több mint egy évtizede ott lógott Angela Merkel feje felett, amikor a volt német kancellár a legnagyobb kormánypárt, a CDU elnökeként lépett a pódiumra. Az immáron ellenzékbe kényszerült kereszténydemokraták új elnöke szakítani készül ezzel az üzenettel és hagyománnyal. Friedrich Merz szerint a „politikai közép” fogalmát nem kell szakadatlanul kinyilvánítani, az egy folyamatosan változó, a társadalom mozgásaihoz igazodó mező.

Merz számára egy álom beteljesülése és egyben egy trauma feldolgozása, hogy a CDU január 22-én esedékes – a koronavírus-járvány miatt online formában rendezett – kongresszusán megerősítik a tavaly őszi bázisszavazás eredményét. A német kereszténydemokraták első tagsági voksolását a 66 éves jogász és lobbista toronymagasan nyerte – a voksok több mint hatvankét százalékát söpörte be. A vágyott posztot mindenesetre csak harmadik nekifutásra sikerült megszereznie. Miután régi ellenlábasa, Angela Merkel 2018 végén lemondott a CDU elnöki tisztéről, Merz azonnal ringbe szállt, hogy aztán alulmaradjon a Merkel-hű pártelit által felkarolt Annegret Kramp-Karrenbauerrel szemben. Miután a volt védelmi miniszter bedobta a törülközőt és új pártfőnököt kellett keresni, Merz taktikázott, kivárt. Ez sem jött be, mert a pártelit megint mást támogatott, ezúttal a kancellárjelöltté választott Armin Laschetet. Akivel aztán a 2021. szeptemberi Bundestag-választáson a CDU/CSU fennállásának legrosszabb eredményét produkálta, kevesebb mint 25 százalékot.

Laschet csúfos bukásával és a Merkel-korszak dicstelen végével lényegében megnyílt az út Merz előtt, különösen, hogy a lehangoló választási szereplés nyomán a bázis egyre hangosabban kezdett lázadozni a felülről lenyomott (személyi) döntések ellen. A tagság változást akart, s ehhez a tömegigényhez jól illett a volt CDU/CSU-frakcióvezető politikai irányvonala, amely a Merkel-vonalhoz képest jóval élesebb és konzervatívabb profilt hirdetett. Kérdés persze, hogy a Merz programjában szereplő „gazdaságélénkítés” és a magasabb jövedelműeknek kedvező adócsökkentések árát valóban a szociális kiadások lefaragásával gondolja-e megfizetni. A CDU munkavállalói tagozata rögtön tiltakozni kezdett, a többi között azzal érvelve, hogy a 2022-ben esedékes négy tartományi választásra tekintettel a kereszténydemokraták nem követelhetnek olyan intézkedéseket, amelyek a nyugdíjak és az alacsony keresetűeknek járó támogatások csökkenését vonják maguk után.

Merznek nincs sok ideje arra, hogy élvezze a Merkellel szembeni édes bosszút. Kettejük ellenségeskedése még az 1990-es évek végére nyúlik vissza. Az illegális pártfinanszírozási botrány ürügyén a Helmut Kohlt „megpuccsoló” Merkelnek ugyanis sikerült kiszorítania a hatalmi pozíciókból a CDU-elnöki posztjával szemező Merzet. Aki 2009-ben hátat is fordított a politikai karriernek, és kiterjedt kapcsolatrendszerét busásan fizető felügyelőbizottsági tagságokban, továbbá tanácsadói szerződésekben kamatoztatta.

Igen, a pénz. Ez a többszörös milliomos, járműflottájában magánrepülőgépet is felvonultató Merz egyik legnagyobb gondja. Személyében először irányítja egy évente több mint egymillió eurót kereső a magát plebejusként és néppártként definiáló CDU-t. A volt pártelnökök közül sem Merkel, sem Konrad Adenauer, sőt még Helmut Kohl sem tartozott a szupergazdagok közé. Mindannyian jómódúaknak, de nem milliomosnak számítanak a közvélemény szemében. Merz is kézzel-lábbal ellenkezik, hogy őt ebbe a milliomosskatulyába szorítsák be. Magát értékrendje, neveltetése alapján a felső középosztály tagjának nevezi, aki nem örökölte a vagyont, hanem bankoknak, biztosítóknak, pénzügyi alapoknak, továbbá tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak, így a Borussia Dortmund profi labdarúgóklubnak adott tanácsokkal halmozta fel pénzügyi hátterét.

A közel két méter magas, beszélgetőpartnereit bárgyúnak tűnő fejtartással szemlélő, valójában fürkésző pillantással „letapogató” háromgyermekes családapa az észak-rajna–vesztfáliai Brilonban, jogászcsaládban született. Tinédzserként állítólag ő is lázadt, megnövesztette a haját, üvegből itta a sört, és tanulás helyett inkább motorozott. Rendszeresen „ütközött” vaskonzervatív nézeteket valló apjával, az ügyvéd papa azzal korholta, hogy ilyen hozzáállással építkezésre sem mehet el segédmunkásnak. Tizenhét évesen gyökeres fordulatot vett az élete, belépett a CDU ifjúsági szervezetébe. Konszolidálódott, leérettségizett, egyetemet végzett, jogi diplomát szerzett, korán nősült. 1989-ben európai parlamenti, majd 1994-ben Bundestag-képviselőnek választották.

Megosztó személyiségnek tartják. Pártjában is roppant kínosnak számított, amikor nővicceket mesélt, vagy arról értekezett, hogy a házasságon belüli (nemi) erőszakot nem kell súlyos bűncselekményként megítélni. Ugyanakkor sokaknak tetszik, hogy a német kultúrát irányt szabó alapkultúrának tekinti egy sokszínű társadalomban. Korlátozná a bevándorlást, kész lenne akár fegyveres erővel is lezárni a határokat – ami 2015 őszén történt, az egymillió szíriai menekült beengedése nem ismétlődhet meg. Az angolul és franciául is jól beszélő Merz szoros együttműködést hirdet Franciaországgal és az eurózóna tagállamaival, nem idegen tőle a többsebességes Európa gondolata sem. Ahogy az sem, hogy az európai értékek megsértőit akár pénzügyi szankciókkal büntessék.

Pártelnökként, a német ellenzék vezetőjeként dolgoznia kell az egóján is. Csapatot kell építenie és vezetnie.

Hagyni, hogy másnak is jusson a reflektorfényből.