Donald Trump felmondta az iráni atomalkut
Az amerikai elnök kedden Washingtonban bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodásból (JCPOA). Donald Trump szörnyűnek és egyoldalúnak nevezte a megállapodást, amely szerinte nem hozott békét és nem is fog. Mint fogalmazott, Irán támogatja a terrorizmust – a Hezbollah libanoni, és a Hamász palesztin mozgalmat, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatot –, destabilizálni próbálja a Közel-Keletet. Rámutatott, hogy az egyezmény aláírása óta jelentősen nőttek az iráni katonai kiadások, miközben az iszlám köztársaság gazdasága rosszul teljesít. Azt mondta, a nukleáris program korlátozásáról született iráni ígéret valójában „nagy hazugság” volt.
Az amerikai elnök a Fehér Házban tartott nyilatkozata után rendeletet írt alá Irán elleni szankciók visszaállításáról is, amitől függetlenül aztán békét és támogatást ajánlott az iráni népnek, amely szerinte jobb kormányt érdemel a jelenleginél. Az iráni politikai rendszert elnyomóként jellemezte, amely négy évtizede uralkodik az irániakon. Hangsúlyozta, hogy nyitott egy új megállapodás megkötésére, ha Irán készen áll majd erre. Amennyiben így lesz, az elhozhatja a békét.
Az iráni atomalku egyébként nem egy szerződés – hívja fel a figyelmet a Guardian –, szóval Donald Trump állításával ellentétben az Egyesült Államok nem tud kilépni belőle, csak megszegni a benne foglaltakat. A 2015 júliusában életbe lépett megállapodás – amelyhez Irán mindvégig következetesen tartotta magát – arról szólt, hogy a közel-keleti ország leépíti a nukleáris programját a következő 15 évben, gyakorlatilag megfosztva magát az atomfegyver-készítés lehetőségétől. Ennek jegyében le kell szerelnie az urándúsító centrifugáinak többségét és plutónium előállítására megfelelő araki nehézvizes reaktorát is, aminek a fejében feloldották az ellene hozott gazdasági, pénzügyi és diplomáciai szankciókat. Ennek keretében eladhatta a kőolaját, vásárolhatott gépeket, fogadhatott beruházókat, felszabadulnak bankműveletek korlátozása alól is, beleértve azt a 160 milliárd dollárt is, amelyet külföldi bankok fagyasztottak be. A mostani amerikai döntés értelmében mindez a múlté, mindent visszaállítanak a megállapodás előtti helyzetbe, amire Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter bejelentése szerint 90-180 napot kapnak az érintett iráni és külföldi felek. Az iráni nukleáris program leépítését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) felügyelete alatt zajlott.
Iráni részről egyelőre Haszán Róhani elnök hallatta a hangját, aki „lelki hadviseléssel” vádolta meg az amerikaiakat, olyannal, amelyben az országa nem fog engedni. – Ez egy történelmi tapasztalat. Negyven éve mondjuk, hogy Irán mindig tartja magát a megállapodásaihoz, az Egyesült Államok pedig soha nem – hívta fel a figyelmet a politikus, aki reményét fejezte ki, hogy a megállapodás megmenekül, egyszerűen azért, mert a világ ellenszegül Donald Trump akaratának.
Erre utaló jel van is, az iráni atomalku felmondásától ugyanis az Európai Unió enyhén szólva nincs elragadtatva. Kedd este Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt mondta, az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fenntartása mellett és arra szólította fel a nemzetközi közösség többi tagját, hogy az Egyesült Államok kilépésének ellenére is őrizzék meg a 2015-ben aláírt többhatalmi egyezményt, az ugyanis kulcsfontosságú a közel-keleti térség, Európa, illetve az egész világ biztonsága szempontjából. Kijelentette, a szerződés működik, és eddig elérte a célját, vagyis garantálta, hogy Irán nem fejleszt atomfegyvereket.
Hasonlóan nyilatkozott Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is, aki szerinte az amerikai döntésre egységes európai választ fog születni, Theresa May brit miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök pedig közös nyilatkozatban adott hangot a sajnálatának és aggodalmának a megállapodás felmondása miatt. Barack Obama volt amerikai elnök – aki hivatalban volt a megállapodás megkötésekor – a maga részéről elhibázottnak nevezte az utódja döntését. – Egy olyan pillanatban, amikor mindenki azért szorít, hogy az Észak-Koreával folytatott tárgyalásainkat siker koronázza, a kilépés az iráni atomalkuból azt kockáztatja, hogy elveszítünk valamit, ami Észak-Koreával kapcsolatban is a célunk – hívta fel a figyelmet az ellentmondásra egy Facebook-posztban a demokrata politikus. Donald Trump egyébként az iráni atomalku felmondásával párthuzamosan jelentette be, hogy Mike Pompeo külügyminiszter már úton van Észak-Korea felé. hogy folytassa a tárgyalásokat a két ország feszült viszonyának a rendezéséről.
Barack Obama Facebook-bejegyzése röpke húsz perc alatt 42 ezer like-ot kapott és csaknem 12 ezren osztották meg.
Aki elismerően nyilatkozott az amerikai döntésről, az Benjamin Netanjáhú izraeli miniszterelnök volt. Ő megköszönte Donald Trumpnak a bátor lépést, amely élvezi Izrael támogatását, szerinte ugyanis a megállapodás csak arra volt jó, hogy kikövezze az utat egészen addig, amíg Irán nukleáris fegyverek teljes arzenálját hozza létre.
