Az Egyesült Királyság történetének egyik legmagasabb adóterhét vetheti ki a parlament

Nagy-Britannia a fejlett gazdaságok közül az élen jár az új adók emelésével, melyek segítenek a világjárvány okozta költségvetési hiányok csökkentésében. Az új adózással kapcsolatos kérdéskör valószínűleg az elkövetkező években világszerte a politikai élet közkedvelt vitatémájául fog szolgálni – írja a Bloomberg. A munkavállalókra és vállalatokra kivetett 12 milliárd fontos (17 milliárd dollár) adóról szerdán szavaz a parlament.

Amennyiben elfogadják, ez azt jelenti majd, hogy Rishi Sunak pénzügyminiszter, – akinek tory pártja tradicionálisan elkötelezett az adócsökkentés mellett – az Egyesült Királyság történetének egyik legmagasabb adóterhei felett fog elnökölni.

(Az Egyesült Királyságban az adók elérik minden idők legmagasabb és egyben tartós szintjét. Forrás: Bloomberg.com)

Az áprilisi 1,25 százalékpontos emelésre vonatkozó javaslat több okból is ellentmondásos. A közgazdászok álláspontja nem egyértelmű. Számos elemző szerint az alacsony hitelfelvételi költségek – az Egyesült Királyság 10 éves adósságának hozama 0,7% körül mozog – és a még mindig gyenge gazdaság arra adna okot, hogy nem kell sietni a megszorításokkal.

„Nagy-Britannia globálisan az élvonalban van ebben a beszélgetésben” – mondta Mujtaba Rahman, az Eurasia Group tanácsadó cég európai ügyvezető igazgatója, az Egyesült Királyság volt pénzügyminisztériumi tisztviselője. A világjárvány idején „elsőként lépett ki a kapun a kiadások egy részének leépítése tekintetében” – mondta, majd hozzátette – ezzel szemben „a jövő évi európai narratíva a következő: a fellendülés támogatása további kiadásokkal.”

A belpolitika is feszült. A terv megszegi a toryk 2019-es választási programjukban tett ígéreteit, és feszültséget kelt Sunak és feljebbvalója, Boris Johnson miniszterelnök között. Bár a kancellár szerint a legjobban keresők fognak a legtöbbet hozzájárulni, az Egyesült Királyságban a nemzeti biztosítás kevésbé progresszív, mint a jövedelemadó, ami azt jelenti, hogy a pluszpénz kisebb része a gazdagoktól származik majd. Ez ellentétbe hozza Sunak stratégiáját más kormányokkal, amelyek arra törekszenek, hogy a magas jövedelműek fizessék a járványügyi számlákat.

Azonban Sunak terve nem jelent teljes fordulatot a hiánykiadásoktól való elfordulásban. Ez inkább egy átalakulás kezdete és a kormány a kulcsfontosságú minisztériumok kiadásainak növelését is tervezi. Az adóemelés csak egy része a Sunak által javasolt államháztartási reformnak. További részletek október 27-ig várhatók, amikor a kancellár bejelenti költségvetés és a kiadások hároméves felülvizsgálatát.

Simon French, a Panmure Gordon & Co. vezető közgazdásza, a brit kabinetiroda korábbi kabinetfőnöke szerint a toryknak okozott politikai kár korlátozott lehet. Egy kiáltványban vállalt kötelezettség megszegése „egy évszázadonként egyszer előforduló világjárvány után valószínűleg a politikailag legkevésbé mérgező pillanat” – mondta.

Ennek ellenére vannak gazdasági kockázatok. A munkavállalók és a cégek további adóterheinek kivetése csorbíthatja a fogyasztói kiadásokat és a bizalmat, ami lassíthatja a világjárványból való kilábalást. A kritikusok szerint a fiatalabb és szegényebb munkavállalók arányaiban nagyobb csapást fognak szenvedni, míg azok, akiknek a jövedelmük a bérleti díjakból és a nyugdíjakból származik, nem fizetnek extra adót. 

Sajid Javid volt kancellár és jelenlegi egészségügyi miniszter szerdán a Times Radio-nak azt mondta, hogy az Egyesült Királyság adóbevételei más ipari nemzetekkel összehasonlítva kedvezőek. „Az adómértékünk a GDP-hez viszonyítva még az illeték után is 35,5% körül lesz” – mondta. „Ez még mindig alacsonyabb, mint Franciaországban, Németországban és Olaszországban. Még mindig a G-7 országok között az egyik legalacsonyabb adókulcsú ország vagyunk, és ez így is fog maradni” – tette hozzá az egészségügyi miniszter.

Sunak egy másik elődje is jelezte egyetértését. Az általános adóemelésről szóló döntés “bátor” és “szükséges” volt – tweetelte kedden George Osborne, volt tory kancellár. „A józan pénz ismét győzött”. De ez a dicséret fenntartásokkal jár. Osborne volt az Egyesült Királyság megszorító intézkedéseinek tervezője a 2008-as összeomlást követő évtizedben, amely népszerűtlen politikától a Johnson vezette toryk elhatárolódtak. A közgazdászok most úgy vélik, hogy a válságot követően a fejlett világ kormányai túl hamar vonták vissza a költségvetési támogatást, és ennek következtében a gazdaságok lassabban növekedtek, mint kellett volna.

(Kiemelt kép: A Westminster-palota London központjában 2019. október 19-én. Fotó: Isabel Infantes / AFP)