„December 5-e bűne nem évült el, az erdélyi magyarok nem felejtették el a népszavazást”, nem találkoznak Márki-Zay Péterrel a polgármesterek

A Székelyhon kiszivárogtatott egy levelet, amelyet több erdélyi önkormányzati vezető írt alá 2021 októberében, melyben elutasították Márki-Zay Pétert, amikor a magyarországi ellenzéki miniszterelnök-jelölt kilátásba helyezte, hogy Erdélybe látogatna. RMDSZ-es politikusok ebben a közös levélben jelezték, hogy a választásokig nem kívánják Márki-Zayt fogadni. A dokumentum mostanig nem volt nyilvános, azonban a Székelyhon szerzője úgy fogalmaz, hogy a szerkesztőség "birtokába jutott a levél", és úgy döntöttek, hogy publikálják. 

„December 5-e bűne nem évült el, az erdélyi magyarok nem felejtették el a népszavazást”

– üzenték többek között a levélírók Márki-Zay Péternek. A levelet négy megyei tanácselnök és négy megyeszékhely polgármestere: Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, Pataki Csaba, Szatmár Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke írták alá.

A levél állítólag válaszként született arra a megkeresésre, hogy Márki-Zay Péter Erdélybe látogatna. Tavaly októberben azonban csak egyetlenegy ilyen megkeresésről szerzett tudomást a közvélemény, arról, amikor Márki-Zay Hódmezővásárhely polgármestereként a testvérváros, Székelyudvarhely polgármesterét, Gálfi Árpádot kereste meg egy látogatási ajánlattal, amely nem valósult meg, mivel Gálfi elutasította Márki-Zayt.

Ugyanabban a periódusban több erdélyi civil szervezet, intézmény is jelezte, hogy szívesen látja az ellenzéki politikust Erdélyben, ám a járványügyi helyzet miatt az erdélyi látogatás nem valósult meg. 

Az önkormányzati vezetők levelüket azzal kezdik, hogy szerintük az erdélyi magyar közösség legitim képviselője Kelemen Hunor, így ha az ellenzéki erők a választási kampány részeként az erdélyi magyarokra is figyelmet fordítanak, elsősorban őt kell keresni. Hangsúlyozzák, fontos és jó lépésnek tartják, hogy a magyarországi ellenzék a külhoni magyarokra is figyelni akar, mert el kell jönnie annak az időnek, amikor a „magyar nemzet sebei begyógyulnak, és a külhoni magyaroknak a nemzethez való tartozását többé nem kérdőjelezi meg senki”.

„Tisztelettel jelezzük ugyanakkor, hogy az erdélyi magyarok nem felejtették el a népszavazást: december 5-e bűne nem évült el. Csalódást okoz számunkra, hogy Önök úgy gondolják: december 5-e már a múlté. Ez számunkra egyértelműen azt jelzi, hogy Önök nem érzik, milyen súlya és jelentősége volt a népszavazásnak a határon túli magyarság életében. Szeretnénk, ha tudnák: mi nem léptünk át rajta, és ez nem is lehetséges addig, amíg azok, akik a nemzet megosztását természetesnek tartották, Gyurcsány Ferenccel együtt az ellenzéki összefogás részei”

– olvasható a Székelyhon által idézett levélben.

A levelet aláíró RMDSZ-es politikusok szerint érdemi tettekre van szükség ahhoz, hogy a bizalom helyreálljon. Egy furcsa logikai csavarral a levélírók azzal folytatják, hogy hét évvel ezelőtt a romániai korrupcióellenes ügyészség több erdélyi, székelyföldi magyar vezetőt bilincsbe verve vitt el, példaként említik Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda akkori polgármesterét, Szőke Domokost, Csíkszereda volt alpolgármesterét, Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós volt önkormányzati vezetőjét. Hajnalban a családjukra rontottak, és mint köztörvényes bűnözőket, úgy hurcolták meg ezeket a vezetőket saját közösségük előtt, később a bíróság kimondta: ártatlanok.

„Romániában a Kövesi által vezetett ügyészséget eszközként használták a magyar közösségi vezetők hiteltelenítésére, lefejezésére. Nem éreztük akkor a magyar ellenzék támogatását, nem hallottuk felháborodásukat az önkényes intézkedések kapcsán: akkor nem érkeztek hozzánk megkeresések, együttérző levelek. Felettébb aggasztónak tartjuk, hogy Önök ugyanezt akarják Magyarországon: az ügyészséget politikai célokra használni”.

A levélírók nem részletezik, de valószínűleg arra gondolnak, hogy Márki-Zay és a teljes magyarországi ellenzék folyamatosan mondja: hatalomra kerülésük esetén azonnal csatlakozna Magyarország a Korrupcióellenes Ügyészséghez, amelynek Laura Codruta Kövesi a vezetője.

A levélben azt is leírják, aggodalommal figyelik, hogy a hatalmat átvenni kívánó ellenzékiek feles jogszabályokkal akarnak kétharmados jogszabályokat megváltoztatni, és szerintük ez annak a jele, hogy az alkotmányos rend feloldására készülnek. „A mi perspektívánkból ez egy rendkívül nyugtalanító szándék, ugyanis a külhoni magyarok számára elengedhetetlenül fontos a politikailag stabil anyaország” – fogalmaznak.

Végül azzal zárják a levelet, hogy bár a találkozás szándékát értékelik, a megkeresésre nemmel válaszolnak. Hangsúlyozzák: az országgyűlési választások után minden magyar politikai szervezet képviselőjével tárgyalnak, mert hisznek abban, hogy a magyar nemzet egységét helyre kell állítani.

Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere a Székelyhonnak azt mondta: a levelet eddig azért nem hozták akkoriban nyilvánosságra, mert a megkeresés sem volt nyilvános. A levél címzettjétől, Márki-Zay Pétertől egyébként nem kaptak választ, a hódmezővásárhelyi polgármester csapatának egyik tagja magánüzenetben jelezte, hogy tudomásul vették a levelet.

Arról nem tudni, most miért gondolták úgy, nyilvánosságra hozzák azt a levelet, amely egy nem nyilvános megkeresésre született válaszul.

(Kiemelt kép: Sepsiszentgyörgy, 2018. február 11. Antal Árpád András polgármester beszédet mond a Székelyföldi Jégkorong Akadémia új jégpályájának átadásán Sepsiszentgyörgyön 2018. február 11-én. MTI Fotó: Kátai Edit)