Csütörtökön érkezik a Marsra a NASA felfedező robotja

Csütörtökön landol a NASA marsjárója, a Perseverance a vörös bolygón. Az űrkapszulába „csomagolt” asztrobiológiai labor hét hónapja tartó utazást követően érkezik meg a Marshoz, hogy végrehajtsa a misszió szempontjából kulcsfontosságú, veszélyes manővert. 

A Perseverance óránként 19 300 kilométeres sebességgel fog beérkezni a marsi légkörbe – ez a hang földi terjedésének 16-szorosa. Miközben ejtőernyője által lelassítva önállóan áthalad a Mars légkörén, perceken át rádiójeleket fog kiadni, ám mire ezek eljutnak a missziót irányító szakértőkhöz a 204 millió kilométerre lévő Jet Propulsion Laboratoryba (JPL), a NASA bolygókutató intézetébe, addigra a Perseverance már leszáll a Marson – remélhetőleg egy darabban.

A hatkerekű marsjárónak várhatóan hét percre lesz szüksége ahhoz, hogy a Mars légkörének felső rétegéből leereszkedjen a felszínre. Ezt a meglehetősen torokszorító ereszkedési periódust a JPL munkatársai csak „a rettegés hét percé”-nek becézik, hiszen ez a 2,7 milliárd dolláros misszió legkritikusabb és legveszélyesebb része. „A siker sohasem biztos. Ez különösen igaz, amikor a valaha épített legnagyobb, legnehezebb és legösszetettebb rovert próbáljuk lejuttatni a legveszélyesebb területre, ahol valaha landolni próbáltunk” – mondta Al Chen, a JPL ereszkedésért és landolásért felelős csoportjának vezetője.

Az új generációs robot marsjáró egy kisebb autó méretű, arra tervezték, hogy ősi mikrobiális élet jelei után kutasson a vörös bolygón, tanulmányozza klímáját és földrajzát, kőzet- és talajmintákat gyűjtsön, és utat nyisson a bolygó felfedezésében az emberek számára. Az 1040 kilogrammos marsjáró a Jezero nevű, 250 méter mély kráter alján fog landolni, amelyben 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tó hullámzott a bolygó felszínén. A robot egy teljes marsi évet – 687 földi napot – tölt el a Marson.

A landolás sikere egy összetett eseménysorozat zökkenőmentességén múlik: hogy gond nélkül nyíljon ki a hatalmas, szuperszonikus ejtőernyő, hogy megfelelően működjön az a sugárhajtású „égi daru”, amely leereszkedik egy biztonságos landolási ponthoz és a felszín felett lebeg, miközben leereszti a talajra a rovert. A Perseverance mindezt önállóan végzi, a földi irányítás ebben az időszakban nem tud segíteni – mondta Chen.

Adatgyűjtő munkája során a Perseverance furatmintákat gyűjt a Mars kőzetéből, melyeket a tervek szerint a NASA két jövőbeli misszió során az Európai Űrügynökséggel együttműködve hoz majd vissza a Földre elemzésre. A marsjárón az Ingenuity nevű kísérleti marshelikopter is a bolygóra érkezik, amely tesztrepüléseket fog végezni. Ha a napenergiával hajtott, 1,8 kilogramm súlyú drón túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni légi megfigyelésekkel. Ha minden jól megy, az Ingenuity lehet az első eszköz, amely idegen bolygón repül – onnan száll föl és oda is száll le. A marsjáróval a felszínre juttatnak egy olyan kísérleti eszközt is, mely tiszta oxigént von ki a Mars légkörének szén-dioxidjából. Ez a jövőben felbecsülhetetlen értékű lehet a Marson az emberi élet támogatása szempontjából, emellett hajtóanyagot szolgáltathat a rakétáknak a hazarepüléshez is.

A marsjáró landolását csütörtökön este 9 órától élőben közvetítik csillagászok a Svábhegyi Csillagvizsgáló Facebook-oldalán. Szabó Norton csillagász, aki három kollégájával együtt élőben kommentálja majd a landolást, elmondta: magyar idő szerint csütörtökön este fél tíz után kezdődik meg a Perseverance rover 7 percig tartó ereszkedése a bolygó ritka légkörében.

A marsjáró a Naphoz viszonyítva jelenleg elképesztő, közel 77 ezer km/h-s sebességgel száguld az űrben, ez körülbelül 25 kilométer megtétele másodpercenként. Amint elér a Mars légkörének felső részéhez, eseménydús ereszkedés kezdődik – benne a Nap felszíni hőmérsékletével azonos forrósággal, szuperszonikus ejtőernyő-nyitással, és az első, teljesen önálló marsi leszállással.

A küldetéssel számos olyan technológia is utazik, ami már a jövő marsi felfedezéseire készül. A csillagász elmondta, hogy a leszállóegységen található műszereket fényképek segítségével mutatják be a közvetítés közben. Mint hozzátette, bár a marsjáró kamerái felveszik majd az ejtőernyős landolást, ez élőben nem lesz követhető, mert időbe telik, amíg ezeket visszasugározza a Földre. „A landolás után egy-két nappal érkeznek meg a felvételek a landolásról, az azonban várhatóan már csütörtökön este 10 órára kiderül, hogy sikeres volt-e a marsi leszállás” – mondta. Az élő közvetítés a https://business.facebook.com/events/236578914804934/ linken érhető el.

„A Perseverance marsjárót az előző küldetések tapasztalatával alaposan felvértezve építették, így nemcsak bővíteni fogja a már megszerzett tudásunkat a bolygóról, de az emberiség legizgalmasabb kérdéseire is választ keres: vajon hogyan alakulhatott ki az élet a Földön – vagy akár más bolygókon, illetve összegyűjti a majd egyszer a Földre visszaérkező mintákat. A mintákat a NASA az európai űrhivatal, az ESA segítségével készül visszahozni a Földre, a tervek szerint még 2031 előtt” – olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló hétfői közleményében.

(Kiemelt kép: EPA/NASA/JPL-Caltech)