Csökkenjen-e a nyugdíj, ha csökken a bér?
A német szabályozás szerint a nyugdíjak a mindenkori béremelkedésekkel arányosan változnak – s eddig általában emelkedtek. A válság hatására azonban a bérszínvonal csökkent s a gazdasági miniszter most javasolta: mérsékeljék hát a nyugdíjakat is.
Tartósan nem fenntartható, hogy a nyugdíjak alakulását elválasszuk a bérek alakulásáról, hiszen a nyugdíjak fedezetét meg kell termelnie a gazdaságnak, hangoztatta Rainer Brüderle liberális párti gazdasági miniszter. Ötlete persze feltűnést keltett és óriási vitát kavart. Míg ugyanis a korábbi szabályozás szerint a nyugdíjaknak lefelé is követniük kellett (volna) a bérek alakulását, a korábbi, konzervatív-szociáldemokrata kormány 2009-ben bevezette az állami kötelezettségvállalást: a nyugdíjak az béremelést követik, de a csökkenést nem, változatlan szinten maradnak. A Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium számításai szerint e garancia nélkül a mintegy 20 millió német nyugdíjas járandóságai idén átlag 1 százalékkal csökkentek volna. A garancia fenntartása 2015-ig kereken 10 milliárd eurójába kerül az adófizetőnek.
A német munkavállalók átlagjövedelmének több éve tartó stagnálása után ugyanis a következő években belül radikális fordulat valószínűsíthető. A kieli gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint 2013-ban 4,3, 2014-ben pedig újabb 4,9 százalékkal növekednek a bruttó bérek. Az elmúlt évtized minimális béremelkedéseihez képest gyökeres változás oka: a régen alacsony születésszámnál nő a hiány szakképzett munkaerőben. A kutatók számítása szerint a munkanélküliek száma a jelenlegi 3,19 millió főről 2014-re 1,88 millió főre mérséklődik.
Megoszlik a konzervatív tábor
Ursula von der Leyen (CDU) munkaügyi és szociális miniszter nem késlekedett az elutasító válasszal Brüderle javaslatára, s ehhez a szövetségi kancellár támogatását is megszerezte. „A nyugdíj az egész életpályáért járó szolgáltatás”, fogalmazott a szociális tárca szóvivője. „A nagykoalíciós kormány döntése kiállta az idő próbáját”, mondta a kormányszóvivő, aki szerint Brüderle csupán „személyes véleményét” osztotta meg a közvéleménnyel. Mivel a nyugdíjgarancia intézményének korrekciója nem szerepel a múlt év őszén aláírt koalíciós megállapodásban, a helyzeten a szövetségi kormány a jövőben sem kíván változtatni.
Fellépett Brüderle ötletével szemben a VdK, a nyugdíjasok legnagyobb érdekvédelmi szervezete. Mint mondják, 2004 - 2009 között már jelentősen mérséklődött a nyugdíjak vásárlóereje. Így ha idén és jövőre – a szociális partnerek várható megállapodása nyomán - nem növekednek, sőt, egyes járulékfizetési kötelezettségek emelkedése folytán tovább csökkennek a munkabérek, újabb hátrány érné a nyugdíjasokat.
A hallei gazdaságkutató intézet szakértője ezzel szemben a régi rendszerhez való visszatérés mellett érvelt, mondván: ez a feltétele a nyugdíjrendszer tartós finanszírozhatóságának. Igazat adott Brüderlének Michael Fuchs, a CDU parlamentt frakciójának helyettes vezetője is, mondván: a nyugdíj-garancia igazságtalan a jövendő nemzedékekkel szemben. Annál is inkább, mivel a mai nyugdíjasok helyzete kedvezőbb, mint valaha, Stanislaw Tillich (CDU) szász miniszterelnök is Brüderle mellé állt, mondván: nem lehet a fiatalokat tartósan ilyen mértékben megterhelni. Horst Seehofer (CSU) bajor miniszterelnök viszont elutasította a kezdeményezést
Juhász Imre
Berlin
