Az atomenergia alapvető problémája az, hogy ugyan tiszta energiát termel, de mindig van melléktermék, ami a veszélyes sugárszennyezett hulladék. Ez pedig, ha nincs megfelelően tárolva, szennyezi a környezetet, beleértve a levegőt, talajt és vizet. Persze ezen hulladékok ereje egy idő után megszűnik, és már nem szennyezik a környezetet, de ez néhány-tízezer évbe telhet.
Természetesen a másik probléma az atomenergiával az, hogyha bármilyen baleset történik, ez a szennyezés nagyon könnyen elszabadulhat és élhetetlenné alakíthat több kilométernyi területet. Csernobil remek példa erre, az ottani atomtragédia után a tudósok szerint a szennyezés még legalább 24,000 évig jelen lesz.
Egy svájci vállalat a Nucleus Separation Passive System nevű
új technológiájával törekszik arra, hogy az ehhez hasonló szennyezett területeket meg tudja tisztítani.
A rendszer nem talajkezelésen, vagy vegyi anyagokon alapszik. Pozitron-alapú, ami dióhéjban azt jelenti, hogy nagy sebességű részecskék megszakítják a kapcsolat a radioaktív izotópok között. Ezáltal pedig jelentősen lecsökkenhetik az időt, ameddig a sugárzás jelen van.
Csernobil esetebén ezt akár öt évre csökkenthetné az eddigi huszonnégyezret. A folyamat pedig nem szennyező, a talajszint alatt zajlik.
A tesztek egy hektáron közel egy évig futottak. Ennek részeként a sugárszennyezést a talajban 37%, míg a levegőben 47%-kal sikerült csökkentenie a technológiának. Ezeket az adatokat figyelembe véve ugyanez a módszer hatásos lehet a nukleáris hulladék szennyezésmentesítésében is – írja a koponyeg.hu.
(Kiemelt kép: Kijev, 2021. április 26. Megemlékezés az áldozatokról egy kijevi temetőben 2021. április 26-án, a csernobili atomerőmű 4-es reaktorában bekövetkezett robbanás 35. évfordulóján. A 4-es reaktorblokkban 1986. április 26-án történt detonáció a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)
