A német hatóságok elismerték a Covid-oltás okozta károkat

Németországban mintegy 65 millióan kaptak legalább egy Covid-oltást, közülük 11 ezer 827-en kérték az oltás által okozott károk elismerését.

2024. január 25., 14:47

Szerző:

A német hatóságok eddig 467 esetben ismerték el hivatalosan a Covid-oltás okozta károkat, ami elenyésző szám az egészségügyi hatóságokhoz befutott csaknem 12 ezer panaszhoz képest – írja német lapértesülések alapján az Economix.

Németországban mintegy 65 millióan kaptak legalább egy koronavírus-oltást, közülük egészen pontosan 11 827-en kérték az oltás által okozott károk elismerését. Ebből több mint 5000 kérelmet utasítottak el és nagyjából 5600 vár még feldolgozásra.

Az észak-rajna-vesztfáliai egészségügyi minisztérium szerint a feldolgozás azért késlekedik, mert kevés az elbíráló, emellett pedig problémát jelent az is, hogy az orvostudományban jelenleg még nincs megfelelő szinten az oltások és az egyes klinikai képek közötti összefüggések feltárása.

Ők kérhetnek kárpótlást a Covid-oltás után

Németországban korábban rendeletet hoztak arról, hogy azok a beoltottak, akik az oltást követően hat hónappal valamilyen egészségkárosodást tapasztalnak, a tartományi hatóságoknál kérhetik az oltási kár elismerését és a kártérítést. A hatóságok csak abban az esetben adják meg a kártérítést, ha az okozott egészségügyi kár minden kétséget kizáróan túlmutat a normálisnak mondható oltási reakción, illetve tartós károsodásról van szó.

Egy korábban csak mentális betegségekhez köthető tünettel tarol a koronavírus

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, szédítő sebességgel terjed a koronavírus új, JN.1 variánsa. Egy hónap leforgása alatt a globális fertőzések több mint negyedéért lett felelős ez a változata, miközben november elején még a globális fertőzések csupán 3 százalékát tette ki.

A brit egészségügyi hatóság 2023 decemberi jelentése szerint az alábbi tünetek fordulnak elő a leggyakrabban a fertőzés kapcsán:

orrfolyás (31,1 százalék)
köhögés (22,9 százalék)
fejfájás (20,1 százalék)
gyengeség vagy fáradtság (19,6 százalék)
izomfájdalom (15,8 százalék)
torokfájás (13,2 százalék)
alvási problémák (10,8 százalék), valamint
aggodalom vagy szorongás (10,5 százalék).

A fentiekből kiderül, hogy a leggyakoribb tünetek között már nincs ott a szaglás és az ízérzékelés elvesztése, ugyanakkor az esetek 10,5 százalékában szorongásos tünetekről számolnak be a fertőzöttek – írja a Hvg.

A JN.1 gyors terjedése azt mutatja, hogy könnyebben fertőz, mint a korábbi variánsok, és az is egészen biztos, hogy az adventi időszak programkavalkádja, valamint az ilyenkor szokásos utazásokkal egybekötött összejövetelek is segítettek a vírusvariáns terjedésében.

(Kiemelt kép: 2021. április 7-én a horvátországi Zágrábban, a Zágrábi Vásáron megkezdődik a tömeges védőoltás harmadik szakasza, amely a 65 éves állampolgárokat és mindazokat érinti, akik regisztráltak. Fotó: Stipe Majic / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)