Budapest nacionalista hangot üt meg

Michal Kokot írásában kiemeli, hogy Orbán a magyar állami televíziónak még Párizsban adott nyilatkozatában hangsúlyozta: – Semmilyen bevándorlókat nem akarunk országunkban. Magyarország a magyaroké kell maradjon!

A magyar kormányfő szerint a legutóbbi merényletek arra kell késztessék a vezetőket, hogy fogják vissza az uniós országokba való bevándorlást. – A gazdasági emigrációnak semmi értelme, csak gondot és veszélyt jelent az egész Európai Uniónak – közölte.
A magyar kormányfő ezt a legszívesebben betiltaná, mert 2004-től országát legalább 350 ezer ember hagyta el, többségük fiatal és magasan képzett. A hatalom határozottan megpróbálta visszatartani őket, ezt szolgálta még az a törvény is, amely a felsőfokú tanintézményekben végzettekre magas büntetés megfizetését szabta ki, ha tanulmányaik befejezése után emigrálni akartak. Az EU hatására Budapest végül elállt ettől a tervezettől.

Orbán miniszterelnök egyúttal az egységes etnikumú állammodellt dicsőítette: – Nem akarjuk a tőlünk különböző nemzeti kisebbségek számának jelentős emelkedését – mondta.

A kormányfő már többször is szigorúbb fellépést követelt a jövevények ellen. Magyarország ugyanis váratlanul az egyik legnépszerűbb ország lett Európában, ahol a menekültek és a bevándorlók menedékjogot keresnek. 2014 januárjától novemberéig az ottani hivatalokhoz 35 ezer menedékjogi kérelem érkezett. Ez tízszer annyi, mint két évvel ezelőtt.
A statisztikákból kiderül, hogy a határokat nem legálisan átlépők fele Koszovóból jövő munkát kereső, akiket nem érint a vízumliberalizációs program. Az EU nem minden tagállama által elismert ország polgárainak kivételesen nehéz a nyugati országokba való utazás – azon kívül, hogy sok dokumentumot kell beszerezniük, azt is be kell bizonyítaniuk, hogy az adott országban elegendő pénzük van saját maguk eltartására. Általában a határőrség kapja el őket, akiknek tagjait a környező lakosokból verbuválják, nem is ritkán még polgármesterek is tagok, akik aztán panaszkodnak, hogy folyamatosan nő a „nem legálisok” száma, s velük együtt a szemét és az el nem oltott tűz a környező eredőkben. Egyre több a menekült Szíriából és Afganisztánból is.

Orbán most azt hangsúlyozza, hogy a menekültek nem maradnak magukra és továbbra is számíthatnak az állam segítségére. Többségük számára ugyanakkor Magyarország csak tranzitállam, és Budapest igyekszik megtenni mindent, amit tud, hogy Nyugat-Európa országaiba történő vándorlásukat ne nehezítse meg, mert ennek köszönhetően megszabadul a problémától is.

Az emigránsokat, akik menedékjogért folyamodnak nyitott, nem őrzött központokban helyezik el, onnan – és ezen senki sem nyugtalankodik – mennek Ausztriába, Németországba, vagy Svájcba, ahol rokonoknál, vagy ismerősöknél települnek le.

A magyar-szerb határ az elmúlt években vonzó lett, mert más uniós országok a menekültek elé egyre nehezebben legyőzhető akadályokat állítanak. Nemrégiben még az egyik legnépszerűbb határ a görög-török volt, de Athén kiépített egy másik kerítést, és gyakorlatilag nincsenek illegális emigrációs esetek (ugyanakkor nőttek ennek kísérletei a tengeren). Hasonlót épített a török határon 2014-ben Bulgária, és ott is esett az illegális határátlépések száma.

Az emigránsok iránti idegenkedés az utóbbi időben ugyan csökkent Magyarországon, mégis magas szintű. És nem csupán ott, ahol átlépik a határt. A Tárki szerint a magyarok 67 százaléka nem akar kínaiakat az országban, 78 százalék pedig arabokat. 6o százalék még a pirézeket is ellenzi – ez egy nem is létező etnikai csoport, amelyet a vizsgálatok miatt találtak ki a szociológusok – írja a Gazeta.