Botrány egy antiszemita írónő miatt

Az onet.pl Ronald Laudernek, a Zsidó Világkongresszus elnökének levelét is ismerteti, amelyet a magyar kormányhoz írt, s amelyben élesen kritizálta Budapest fővárosi tanácsának döntését az ügyben. Lauder szerint Orbán kormánya nem tartja be az antiszemitizmus elleni harcról tett ígéretét, hiszen nemrégiben a magyar kormányfő a Zsidó Világkongresszus budapesti kongresszusán azt mondta, hogy „Magyarország vezetői mindent megtesznek az antiszemita jelenségekkel szembeni harcban, amelyek a magyar nemzet értékeivel és az alaptörvény szellemével ellentétesek”.

– A magyar kormánynak tudatában kellene lennie annak, hogy az olyan értelmiségiek, mint a Tormay asszony által hangoztatott nyílt antiszemitizmus és fasizmus készítették elő a talajt Magyarországon Horthy kormányzó rendszere idején a rasszista intoleranciához, 600 ezer magyar deportálásához a hitleri koncentrációs táborokba – írta Lauder ebben a levélben.

A budapesti vezetés döntése felháborította a magyarországi zsidó szervezeteket is, és tiltakozott a kezdeményezés ellen az ellenzéki MSZP, amelynek nyilatkozata emlékeztet arra, hogy a jobboldali kormány politikusainak egy része egyre gyakrabban rehabilitálja Horthy Miklóst, vesz részt fasiszta ideológusok emlékműveinek avatásán, és a II. világháború előtti antiszemita szerzők műveit teszi kötelezővé a tantervben.

Az onet.pl ezután ismerteti Tormay Cécile rövid életrajzát is. Közli néhány megállapítását a „magyarországi zsidó összeesküvésről” az első világháború után. Részletesen elemzik Tormay gondolatait arról, hogy a Tanácsköztársaság vezetői (Kun Béla, Szamuely Tibor, Pór Ernő) zsidó származásúak voltak. Az írónő rendkívül népszerű könyveiben azt sugallta, hogy a zsidók a felelősek az 1920-as trianoni szerződésért, amely Magyarország széteséséhez vezetett. Ezekben a művekben nem is titkolta szimpátiáját a fasizmus iránt, és örömmel fogadta az olasz Mussolini hatalomra kerülését.

Az írás beszámol arról is, hogy a magyar média szerint a fővárosi tanácsnak nem ez az első kísérlete, hogy Horthy Miklós kedvenc antiszemita írónőjét rehabilitálja, mert 2012 tavaszán már emlékművet avattak ott, ahol Tormay lakott, ennek a háznak a falán emléktáblát helyeztek el az írónő tiszteletére. Emellett egyre gyakrabban jelennek meg írásai az iskolai kötelező olvasmányok sorában.

A kezdeményezést, hogy Tormayról utcát nevezzenek el Budapesten, megszavazta a fővárosi tanács képviselőinek többsége, akik között a kormányzó Fidesz tagjai vannak többségben. Tarlós István főpolgármester a Zsidó Világkongresszus és a magyar zsidó kisebbség tiltakozásának hatására azt javasolta, hogy a végleges döntés meghozatala előtt a tanács javaslatát véleményezze a Magyar Tudományos Akadémia.

A konzervatív Rzeczpospolita című napilap cikkének címe: Antiszemita írónő egy budapesti utca védnöke. Az írás szerint még végső döntés e kérdésben nem született, hiszen a főpolgármester az MTA-hoz fordult véleményért, de az 1937-ben elhunyt Tormay Cécile eltökélt antiszemita nézeteiről ismert, és az utcaelnevezés ötlete a szélsőséges Jobbiktól származik.

A Mazsihisz felháborodott a döntésen és kérte Tarlós Istvánt, vonja vissza a határozatot. A lengyel lap emlékeztet arra, hogy az írónő Horthy kedvence volt, aki a II. világháború alatt Hitler szövetségese volt. A cikk szerint „a Jobbik javaslata, hogy utcát nevezzenek el az ellentmondásos személyről egy olyan nehéz pillanatban következett be, amikor Magyarországon az antiszemita hangulat aktivizálódik”.

Alig néhány héttel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök a Zsidó Világkongresszus (WJC) budapesti konferenciáján zéró toleranciát hirdetett az antiszemita jelenségekkel szemben, így a WJC elnöke felszólította a kormányfőt, hasson oda, hogy a pártjához tartozó főpolgármester vonja vissza ezt a döntést.

Ez az incidens azonban nem az egyedüli Magyarországon az utóbbi időben – írja a Rzeczpospolita. Emlékeztet arra, hogy a fővároshoz közeli Gyömrőn egy parkot neveztek el Horthy Miklósról, s ez szintén nemzetközi botrány és kritika tárgya lett.