Botrány Budapesten

Ha az európai sajtó sokat foglalkozik egy országgal, az általában annak a jele, hogy abban az országban súlyos gondok, aggasztó fejlemények vannak. A brit sajtóban – legyen az baloldali, liberális vagy konzervatív – az utóbbi időben egyre több írás jelenik meg Magyarországról, egyre gyakrabban számolnak be a magyarországi eseményekről. Ezúttal a The Economist “A sas és az angyal” címmel a Szabadság térre tervezett német megszállás szobráról tájékoztatja olvasóit mind az online felületen, mind a hetilap nyomtatott változatában. A cikk fordítását teljes terjedelmében közöljük.

2014. február 2., 16:35

Szerző:

A sas és az angyal


Rosszul indul a magyar kormány Holokauszt emlékéve. Randolph Braham a New York-i City University of New York professzora, a magyar zsidók genocídiumának történésze, visszaküldte kitüntetését, amelyet az előző (köztársasági) elnöktől kapott. Braham, maga is a vészkorszak túlélőjeként, ezen túlmenően azt kérte a budapesti Holokauszt Múzeumtól, hogy távolítsák el a nevét az épületről. A magyar zsidó vezetők a kormány emlékprogramjainak bojkottjával fenyegetőznek.

Haragjuk oka az a tervezett szobor, amelyet az 1944-es német megszállás emlékére kívánnak felállítani. A 7,5 méteres szobor a német birodalmi sast ábrázolja, amint éppen megtámadja az ártatlan és erkölcsös Magyarországot, amelyet Gábriel arkangyal szimbolizál. A szobrot március 19-én, a német megszállás 70. évfordulójának napján szándékoznak leleplezni a Szabadság téren. Zsidó vezetők és történészek egyaránt elítélik, hogy az emlékmű Magyarországot a nácik áldozataként, és nem készséges kollaboránsként ábrázolja. 1944 nyarán több mint 430 000 magyar zsidót deportáltak Auschwitzba a magyar hatóságok aktív közreműködésével.


Braham professzor szerint a tervezett emlékmű pusztán a legújabb próbálkozás Horthy ellentengernagy, Magyarország 1920 és 1944 közötti kormányzója korszakának fehérre mosására. „Gyáva kísérlet a figyelem elterelésére” – mondja a professzor – és „arcátlan történelemhamisítási kampány”.

A kormány elutasítja ezt a kritikát. A szobor nem része a hivatalos Holokauszt emlékprogramnak. A nácik összes áldozatára, nem csak a zsidókra, emlékeztet, valamint kifejezi a magyar szuverenitás elveszítését, amit az új alaptörvénybe is belefoglaltak. Mégis, Áder János köztársasági elnök reparálni igyekszik az okozott kárt. Január 27-én, a holokauszt emléknapján, egyértelműen kijelentette, hogy a magyar hatóságok együttműködtek a nácikkal, s a vészkorszakot a nemzet „fájdalmas és pótolhatatlan veszteségének” nevezte.

Számos tévé- és rádióállomás megszívlelte a felhívását, és este 7 órakor 70 másodperces csendet tartott az áldozatok emlékére

A zsidó vezetőket meglepte, hogy semmiféle egyeztetést nem folytattak velük a tervezett szoborral kapcsolatban. Erre a legjobb magyarázat az, hogy nem sokkal a szobor leleplezése után, április 6-án parlamenti választásokat tartanak az országban. A kormányzó jobboldali Fidesz párt vezet a közvélemény-kutatások felmérései szerint, de számos választó van, akik még nem döntöttek, ezért a Fidesz győzelme nem vehető biztosra. Az új emlékművet üdvözölte a szélsőjobboldali Jobbik, amelyik a harmadik legnagyobb párt a parlamentben. A Fidesz vezetői azt szeretnék, ha a Jobbik szimpatizánsai átszavaznának rájuk. Magyarországot nem buzgó szövetségesként, hanem a nácik ártatlan áldozataként feltüntetni, segíthet a Jobbikos szavazók meggyőzésében.

Fordította: Markó Beáta