Botrány a svábok bálján
Sajátos utójátéka volt egy német kisváros polgármestere döntésének, hogy a magyarországi kormányzat politikája miatt nem fogadja el az Áder János által adományozott kitüntetést. A németországi svábok hagyományos országos báljára, amelyre meghívták Németh Zsolt államtitkárt, Tata küldöttségét és a magyar főkonzult, csak annak egyik helyettese ment el, aki a várt üdvözlő beszéd helyett a polgármestert támadta, majd elhagyta a termet.
A bál színhelye a húszezres lakosságú Gerlingen volt. Annak független polgármestere, Georg Brenner bírálta a minap nyilvánosan a magyar helyzetet. A városka Stuttgart szomszédságában fekszik. Bajorország mellett erre a vidékre, Baden-Württemberg tartományba került a legtöbb, a háború után Magyarországról kitelepített német, következésképp itt alakult ki már a rendszerváltás előtti időkben a legtöbb testvérvárosi kapcsolat. Gerlingen 1968 óta védnöke a Magyarországi Németek Szövetségének s itt van a kitelepített magyar svábok múzeuma. A város 25 éve ápol jó kapcsolatokat Tatával, ezért kapta volna a német polgármester a Magyar Érdemrend tiszti keresztjét. Brenner azonban azt elutasította és részletes levélben indokolta lépését jó barátjának, Mich József (kereszténydemokrata) tatai polgármesternek. Nézete szerint a magyar politika a közelmúltban eltávolodott a demokratikus alapjogoktól csakúgy, mint az Európai Uniótól, ezért az országnak az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtószabadság veszélyeztetése miatt szankciókkal kell szembenéznie. Brenner bírálta a magyarországi nacionalizmust, s kifogásolva a legutóbbi állami kitüntetéseket, jelezte: nem kíván egy szintre kerülni olyanokkal, mint a szélsőjobboldali Kárpátia együttes énekese.
Miután a többi magyar meghívott Brenner nyilatkozata után lemondott, a bálon Chiovini Rita konzul, a müncheni magyar főkonzulátus munkatársa volt hivatott üdvözölni a megjelenteket, ám a helyi lapok beszámolója szerint a bál adta lehetőséget arra használta fel, hogy nyilvánosan felelőssé tegye a város polgármesterét a magyar-német viszonyban keletkezett zavarokért. A kormány képviselője beszédében feltette a kérdést, vajon az volt-e a célja Brennernek, hogy lebontsa azokat a hidakat, amelyeket maga épített, és hangoztatta: a polgármester kijelentései „ nem méltóak a német-magyar kapcsolatokhoz, a két ország embereihez.” Szemrehányást tett Brennernek azért is, hogy először nem a hivatalos szerveket, hanem a tatai polgármestert tájékoztatta szándékáról – majd búcsú nélkül elhagyta a termet.
A bírált házigazda a német lapjelentések szerint ezután kijelentette: az elhangzottak megerősítették, hogy helyesen döntött, hiszen „rosszul érezné magát, ha olyan államtól fogadott volna el kitüntetést, amely így bánik bírálóival.” Egyébként a konzulnő arrogáns fellépése ellen panaszt tesz majd. Brenner szólt arról, hogy a vitatott kérdésekben „a családi tanácsot”, az EU-t kell megkérdezni. Sok európai várja, hogy világosan megmondják a magyaroknak a véleményünket, ám „ennek nem feltétlenül kell ahhoz vezetnie, hogy nem adunk már helyet nekik a közös asztalnál”. Mindenesetre fennáll a gyanú, hogy a magyar miniszterelnök a számos alkotmány-módosítással korlátozza az alapjogokat.
Élesebben fogalmazott a rendezvényen Peter Friedrich, a tartomány (szociáldemokrata) Európa-ügyi minisztere: „A magyarországi fejlemények komoly gondot okoznak, nem lehetünk tétlen szemlélők”. A kormány bírálata azonban nem jelenti a magyar nemzet bírálatát, sem azt, hogy tagjainak hazafiságát megkérdőjeleznék. Ugyanakkor „nem elfogadható egy párt kísérlete, hogy a maga ízlésére alakítsa az alkotmányt. Rá kell mutatni, ha tekintélyuralmi struktúrák alakulnak ki, mondotta a miniszter, hozzátéve: reméli, hogy minden hivatalos magyar személyiség elhatárolja magát a antiszemitizmustól, az anti-demokratikus irányzatoktól.
A magyar konzulnő fellépése természetesen rányomta bélyegét a hangulatra, de a bál mintegy 500 vendége így is éjfélig együtt maradt, tudósítottak a lapok.
