Boszniai választás: a német főképviselő beavatkozott urnazárás után
Az 1995-ös Daytoni Béke értelmében vétójogot is gyakorló főképviselő, aki most a német Christian Schmidt, először használta jogát, hogy a választási törvényt visszamenőlegesen megváltoztassa, urnazárás után. Mindezt azért, mert a papírforma egyértelműen borult.
A választás legnagyobb fordulata, hogy az urnák lezárása után a daytoni béke értelmében Bosznia-Hercegovinában döntő hatalmat gyakorló, kinevezett főképviselő,
Christian Schmidt 1995 óta először használta úgynevezett „bonni felhatalmazását”, amelynek értelmében urnazárá után, visszamenőlegesen módosított a választási törvényen.
Ez Boszniában tehát legális, de a választás reggeléhez képest megváltoztatja a bosnyák-horvát föderációs államrész parlamentjének összetételét. Így tehát a képviselőtestület végül nem abban az arányban fog megalakulni mint amire a törvények szerint előzetesen számítani lehetett.
A módosítás értelmében a boszniai horvát nacionalisták pártja (HDZ) többlethatalomhoz juthat. Schmidt a konföderáció működőképességének biztosításával indokolta határozatát, ami a szarajevói amerikai követség is üdvözölt, de a döntés az éppen a különböző nacionalista blokkok ellen nagy számban szavaz boszniai többség körében felháborodást és elutasítást szült.
Dodik nyerhetett, de megszorongatták
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2022. október 2., 08:00
Általános választásokat tartanak ma Bosznia-Hercegovinában, a mintegy 3,37 millió szavazópolgár összesen 518 mandátum sorsáról dönt.
Külföld
2022. június 30., 12:28
Bosznia-Hercegovinát csütörtökön reggel 4,7-es erősségű földrengés rázta meg az Európai Földközi-tengeri Szeizmológiai Intézet (EMSC) mérése szerint.
Külföld
2022. június 7., 07:36
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma hétfőn szankciós listára helyezte Marinko Cavarát, a Bosznia-hercegovinai Föderáció elnökét és Alen Seranicot, a boszniai Szerb Köztársaság egészségügyi miniszterét, amiért állítólag veszélyeztették országuk békéjét, stabilitását és fejlődését etnikai-nacionalista törekvéseikkel a demokratikus intézményrendszer és az állampolgárok kárára.
A boszniai háromtagú elnökség szerb helyét Zeljka Cvijanovic szerezte meg (51,65 százalék), és ez nem okozott meglepetést, a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) jelöltje minden közvélemény-kutatás alapján a kampány során végig vezetett. A horvát tag győzelme nem ennyire egyértelmű, a választási bizottság előzetes eredményei alapján a Bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH) jelöltje, Borjana Kristo kapta a legtöbb szavazatot (51,36 százalék), a második helyen pedig a voksok 48,64 százalékával Zeljko Komsic, a Demokratikus Front (DF) jelöltje végzett. Ám a választás éjszakáján a DF jelöltje jelentette be előbb a győzelmét a párt saját adatgyűjtésére hivatkozva.
A legnagyobb bukás pedig Bakir Izetbegovicé. A Demokratikus Akciópárt (SDA) vezetője és elnökjelöltje négy évet kihagyott az ország vezetéséből, mert korábban két megbízatási időszakon át, 2010 és 2018 között volt az államelnökség bosnyák tagja, ezért négy évvel ezelőtt nem indulhatott. Most vissza akart térni az államvezetésbe, és minden jel arra utalt, hogy erre nagyon nagy esélye van, ám a választói akarat mást mutatott, és Bakir Izetbegovic csupán a voksok 39,31 százalékát szerezte meg, míg az egyesült ellenzék jelöltjére, Denis Becirovicra a szavazópolgárok 55,78 százaléka voksolt.
A várakozások szerint azonban a bosnyákoknak járó parlamenti helyek többségét az SDA szerezte meg.
A választási bizottság nem közölte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság elnöki posztját ki szerezte meg. Ez a helyi sajtó szerint azt mutatja, hogy nagyon szoros lehet a verseny a szerb szeparatista, nacionalista SNSD jelöltje, Milorad Dodik, valamint a baloldali jelölt, Jelena Trivic között. A választás éjszakáján mindkét jelölt bejelentette győzelmét, noha míg a Demokratikus Haladás Pártjának (PDP) a jelöltje hangosan és utcazenészekkel ünnepelt, addig Milorad Dodik zárt ajtók mögött mulatott, sajtótájékoztatóján pedig nagyon visszafogottan fogalmazott, amikor azt mondta, tudomása szerint ő kapott több szavazatot, de meg kell várni a hivatalos végeredményeket.
Az egyéb helyek kiosztásáról egyelőre nem közölt eredményeket a választási bizottság.
Mindezek azonban csak előzetes eredmények, a választási bizottságnak 30 napja van arra, hogy kihirdesse a végeredményt, a korábbi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy várhatóan 7-10 napon belül kiderül, kik kapták a legtöbb szavazatot.
A bosznia-hercegovinai választópolgárok vasárnap az ország különböző szerveinek 518 leendő tagjáról döntött. Megválasztották a kollektív államelnökség három tagját, a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét és két alelnökét, a boszniai szövetségi parlament alsóházának 42 képviselőjét, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének 83 képviselőjét, a bosnyák-horvát országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció képviselőházának 98 tagját, valamint a föderáció tíz kantonjának képviselő-testületi tagjait.
(Kiemelt kép: Christian Schmidt boszniai főképviselő. Fotó: Nihad Ibrahimkadic / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
