Borg bravúrja

Borg minapi írásában bíztató adatokkal jelzi: érik a gyümölcse a 2006-tól hatalmon léő mérsékelten konzervatív-liberális kormány által, a pénzügyi világválság legrosszabb hónapjaiban tett megszorításainak. S az azokkal párhuzamosan elindított gazdaságélénkítő intézkedéseinek. Mi még nem igazán érezzük e pozitív hatasokat, de Borg most is optimista... és lelkesen turnézza végig a sajtót a jó hírrel.

A világgazdasági válság itt is a magyarországihoz hasonlóan csapódott le. Igen lesújtó hatással és mutatókkal kellett szembesülnünk: 11%-ra ugrott a munkanélküliség, melyet elsősorban a svéd ipar zászlóshajóinak számító autógyárak, energiacégek dolgozói szenvedték meg. Százezrek kényszerültek kevesebb fizetésért többet dolgozni, vagy elfogadni a csökkentett munkaidőt. Miközben zuhant létfontosságú export, s vele a korona. A kötvényekben és részvényekben futtatott megtakarítások s a nyugdíjbefektetések elveszítették értékük harmadát. A kormány pedig, Borg elképzelései szerint, alaposan megnyírbálni kényszerült a korábban megszokott jóléti intézményrendszert.

Most úgy tűnik, megcsináltuk: megúsztuk a krízist. Svájcot és Norvégiat nem tekintve, ma valószínű Svédország gazdasága, illetve államfinanszírozása a legstabilabb Európában. Ennek köszönhetően a svéd háztartások is bizakodóbban nézhetnek a jövő elé. A munkapiac fejlődése most kedvezőbb, mint a korábbi gazdasági válság idején (a 90-es évek derekán) – amikor is megvetette lábát a munkanélküliség, s az azzal kézenfogva járó társadalmi kirekesztés. Miközben a foglalkoztatás aránya, az emelkedő GDP ellenére sem javult.

Borg két irányban mozdult el: igyekezett a lehető legkedvezőbb feltételeket teremteni a pénzpiacon és alaposan megregulázta az állami kiadásokat. Most a korábbi intézkedések hatáselemzése mellett figyelmeztet is: törékeny a 'gyógyulás' – noha a svéd gazdaság magához tért, de nem vagyunk immunisak a külvilág fejlődési folyamataival szemben. Hiszen kicsi, és nyitott a gazadság, s a svéd jólét erősen függ a világgazdaság folyamataitól. Az egyetlen védelem, amiért kizárólag mi vagyunk felelősek, hogy megfelelő állapotban tartsuk az állami kiadásokat.

Idén mintegy 100.000 fővel többen dolgoznak, mint 2006-ban (amikor Borg kormánya hatalomra került), s várhatóan még ugyanennyivel emelkedik a foglalkoztatottság a következő évek során. Valószínűnek látszik, hogy a krízis első hónapjaiban munkanélkülivé váltak közül sokan visszakaphatják állásukat (ez a folyamat például, az autógyárakban már el is kezdődött). Borg számít arra is, hogy a kormánya intézkedései nyomán az előző időszakban elért 150.000-es újrafoglalkoztatás után, a munkanélküli segélyből élk száma a most induló periódusban további 250.000 fővel csökken majd. A foglalkoztatást stimuláló intézkedések alkotják programjuk gerincét. Melybe beletartozik a kisvállalkozások elindításának ösztönzése is - külön a nők számára megpántlikázott pénzcsomaggal. Ennek előfeltétele, természetesen az, hogy felpörögjön a svéd termékek iránti kereslet és hogy elkerüljük a gazdaság munkahelyteremtő folyamatát megakasztó történéseket.

A kedvezően alakuló svéd gazdasági helyzettöl merőben eltér attól, amit Európába kitekintve láthatunk. A kontinenst továbbra is sötét felhőként uralják a tagországok háztartásának finanszírozási problémái. Görögországban 13%-ig szaladt a hiány, amit az állami alkalmazottak fizetésének csökkentésének, s a nyugdíjkorhatár felemelésének árán igyekeznek visszaszorítani, miközben az állam eladósodása a GDP 125%-ára rúg. Spanyolországban a munkanélküliség átlépte a lélektani 20%-ot, Írországban 30%-nál is nagyobb a hiány! Hasonló a kép a többi országban is: a kormányok fájdalmas takarékossági programok végrehajtsára kényszerülnek ólomsúlyú adósságterheik kezelése érdekében, s hogy államháztartásuk hiányát az ominózus 3% alá sikerüljön nyomni. E megszorító intézkedések rövid távon negatívan hatnak a GDP-re, a foglalkoztatottságra, a munkanélküliségre. Ám elkerülhetetlenek, ha a kormányok finnaszírozni akarják jóléti rendszerüket, méghozzá fenntartható módon. S ha hosszú távú feltételeket szeretnének teremteni a mielőbbi talpraálláshoz és későbbi növekedéshez.

Hogy az EU országok is visszatérhessenek a gazdasági egyensúlyhoz és stabil növekedést tudjanak felmutatni, szigorú keretet kell alkotniuk az állami kiadások, illetve a költségvetési hiány kordában tartása céljából, melyek mellett hosszú távon is ki kell tartaniuk – hogy ezzel egyúttal minimalizálják a rövidlátó gazdaságpolitikai gondolkodás esélyét is.

Szerdán Budapestre utazik a svéd pénzügyminiszter, hogy találkozzon magyar kollégáival, s megossza velük a stockholmi kormány tapasztalatait, melyeket a tavaly őszi svéd EU-elnökség során szerzett. Borg azt reméli, hogy ezeket átadva, segítségére lesz a magyar kormánynak, az előtte álló legégetőbb európai feladat, a gazdaság talpraállításának előmozdításában.

Bízom benne, Borg figyelmes fülekre talál majd, hiszen az EU-ben egyedül neki sikerült a nagy pénzügyér-mutatvány, melynek köszönhetően a svéd gazdaság újra növekvő fázisba lépett.

Megjegyzés:

Svédország lakóinak száma 9,3 millió, a foglalkoztatottság 72,2% az (EU-ban 65%), a munkanélküliek aránya 7,8% (a fiatlok körében 24%!) A költségvetés hiánya 2,8%-ra várható az év végére (a tervezett: -3,4% volt). Az infláció idén 1,4%. A GDP növekedése 2010. első félévében 4,6%. A svéd GDP összege 278.000 euro/fő. Az államadósság pillanatnyilag a GDP 42%-a (2006-ban 45,9% volt).

Forrás: