Bolíviában a helyzet egyre fokozódik
Az állítólagos terrorista csoport múlt csütörtöki véres felszámolása miatt ismét felforrósodott a belpolitikai küzdelem Bolíviában, ahol Evo Morales elnök 2006 óta a korábbi évszázadokétól gyökeresen eltérő, baloldali, populista politikát folytat -- írta az MTI.
Az egyik utolsó megszólalásában, hétfőn az államfő már arról beszélt, hogy nem egyszerűen őt akarták megölni, hanem az összeesküvők célja "a hatalom megragadása volt erőszakos eszközökkel, vagy ha ez nem sikerül, akkor leválasztani egy bizonyos térséget" az országról, vagyis Bolívia szétszakítását akarták elérni.
Ezzel a bolíviai viszonylatban gazdagnak számító keleti országrészre utalt, ahol az exportképes földgázmezők és árutermelő nagybirtokok találhatók. Ez az európai gyarmatosítók leszármazottaira támaszkodó vidék kulturálisan is különbözik a nyugati országrésztől, ahol magashegyvidéki indiánok élik az inka birodalom koráig visszanyúló hagyományos életüket, és sokkal szegényebbek, mint keleti honfitársaik.
Az évek óta tartó belpolitikai ellentétek alapvető oka az, hogy a baloldali populista Morales elnök elkezdte a Santa Cruz városa körül szervezkedő kelet viszonylagos gazdagságának országos szétosztását, ami a bolíviai felföldön túlnyomó támogatásra számíthat, az alacsonyan fekvő keleten viszont kifosztásként értékelik, és ezt az érzelmet a jobboldali pártok ki is tudják használni tömegtámogatás megszerzésére.
Evo Morales ajmara indián származású. A Mozgalom a Szocializmusért Párt feje a trópusi Chapare régió kokacserje-termesztő indián parasztjainak vezetőjeként tűnt fel a kilencvenes években a bolíviai belpolitika horizontján, és gyakran erőszakos akcióinak szervezésével hívta fel magára a figyelmet.
Megválasztása után a korábbi ígéreteivel ellentétben állami kézbe vette az olaj- és gázipart, de bejelentette, hogy senkit sem fognak elüldözni vagy kiforgatni a vagyonából. Jelezte, a befektetők megkapják jussukat, de a tulajdonos az állam lesz, és a kormány fogja ellenőrizni a kitermelést az ország egésze érdekében. Ezzel a hozzáállással jelezte, hogy nem kubai típusú kommunizmust akar felépíteni.
2006-ban népszavazást tartottak az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáról, amelyet Morales hívei nyertek meg. A testület 2007-ben össze is ült, és decemberben jóváhagyta az új alaptörvényt, de a jobboldal bojkottálta a szavazást. Idén februári hatályba lépését népszavazás szentesítette.
Ez a dél-amerikai ország első alaptörvénye, amely referendumon nyerte el a szavazók többségének - 61 százalékának - a jóváhagyását. Az eddiginél több jogot biztosít a tízmilliós lakosság több mint felét kitevő bennszülött indián népességnek, a gazdaság állami irányítását helyezi előtérbe, bevezeti a teljes körű, ingyenes egészségügyi ellátást, s megszünteti a római katolikus vallás államvallás mivoltát. Kimondja emellett, hogy a nem megújuló természeti erőforrások kiaknázása előtt egyeztetni kell az érintett bennszülött lakossággal -- olvasható az MTI összefoglalójában.
Elfogadását kemény, az országot megosztó belpolitikai küzdelem előzte meg. Moralesnek 2008-ban egy külön népszavazáson kellett megerősíttetnie magát az elnöki tisztségben, hogy folytathassa az európai bevándorlók jómódú leszármazottainak érdekeit sértő reformokat. A küzdelem halálos áldozatokat is követelt azokban a gazdagabb tartományokban, amelyeknek ezután bevételeik nagyobb részéről le kell mondaniuk a szegényebbek javára. A küzdelem még nem dőlt el.
