Bojkottálni vagy kisiklatni

Lakner Zoltán a kvótanépszavazás jelentőségéről ír az ellenzék perspektívájával kapcsolatban (Bojkott: több mint otthon maradás). Igazából nem foglal állást, csak érzékelteti, mit nyerne vagy vesztene az ellenzék, ha az igen mellett kampányolna, illetve ha az otthon maradásra biztatna.

Nekem van két ötletem, amellyel méltó választ lehetne adni a kormány provokációjára. Az egyik, hogy mindenki elmegy szavazni, de sem az igent, sem a nemet nem jelöli be, hanem az egész szavazólapot húzza át, arra rajzol egy nagy X-et. Az emiatt érvénytelen szavazatok száma egyszerre jelentené az állampolgári jogaink gyakorlását (hiszen elmegyünk szavazni) és a hamis alternatíva elutasítását. Ez lenne az aktív bojkott.

A másik, egy kicsivel kockázatosabb módszer a népszavazási kérdések újradefiniálása. Lehetne egy kampány, amely más értelmet adna az igennek és a nemnek (például: egyetért-e azzal, hogy a kormány jelentősen növelje az egészségügyre szánt pénzt?). Onnan lehetne tudni, hogy az állampolgár melyik kérdésre szavaz, hogy a szavazólap egyik sarkába odaírna egy betűt (A = eredeti, B = alternatív). Kérdés, hogy e miatt a betű miatt érvénytelennek minősülne-e a szavazólap, de az egyes szavazókörzetekben ideiglenesen e szerint is csoportosíthatók lennének a leadott szavazatok. A népszavazás sikeres kisiklatása ország-világ előtt leleplezné a kormány manipulációját.

Két választás Magyarországon. Egyszerre, ugyanannyi pénzért. És ehhez nem kellene aláírásokat sem gyűjteni, kopaszokkal sem lökdösődni.

Mándy Gábor, e-mail