Biden 40 milliárd dollárt tervez Ukrajna további támogatására
Joe Biden amerikai elnök pótlólagos, 13 milliárd dolláros keretet kért a Kongresszustól Ukrajna folytatódó katonai támogatásához egy nagyobb, 40 milliárd dolláros kiegészítő költségvetésre vonatkozó indítványban csütörtökön.
A törvényhozáshoz eljuttatott dokumentum szerint a Fehér Ház 13 milliárd dollárt kér a védelmi minisztériuma számára az ukrajnai katonai támogatás céljaira, valamint 7,3 milliárd dollárt a külügyminisztériuma és nemzetközi fejlesztési ügynöksége számára, ami további humanitárius és gazdasági támogatást tenne lehetővé Ukrajna számára.
Az indítvány az Ukrajnának szánt összesen mintegy 24 milliárd dolláron felül tartalmaz 12 milliárd dollárt a természeti katasztrófák kezelésére rendelkezésére álló pénzügyi alap visszatöltésére, 4 milliárdot határvédelemre, illetve migránsok ellátására, több mint 4 milliárdot a fejlődő, részben afrikai országok számára, továbbá Kína gazdasági befolyásának mérséklésére.
Tavaly novemberben az elnök 37 milliárd dollár ukrajnai támogatás jóváhagyását kérte a Kongresszustól, amely akkor ennél nagyobb összeget, 48 milliárdot szavazott meg. Az a keret mintegy 9 hónap alatt elfogyott, ugyanakkor a Biden-kormány szerint az ukrajnai ellentámadás további segítséget igényel, mert a harcok miatt a készletek nagyon gyorsan elfogynak. Júliusban John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora úgy nyilatkozott, hogy a Fehér Ház nem habozik majd pótlólagos támogatásért a törvényhozáshoz fordulni, ha elfogy az idei évre szánt Ukrajna-keret.
Az értékelések megjegyzik, hogy míg tavaly novemberben a Kongresszus alsóházában, a Képviselőházban is a demokraták voltak többségben, addig január óta republikánus többség van, amelynek egy része kritikus Ukrajna támogatásával kapcsolatban, nagyobb átláthatóságot követel az elküldött támogatások felhasználását illetően, valamint 70 konzervatív képviselő a közelmúltban javaslatot nyújtott be az ukrajnai támogatás felfüggesztésére.
Kevin McCarthy republikánus házelnök többször hangoztatta, hogy a Képviselőház nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy "kitöltetlen csekket" juttassanak el Ukrajnába.
Az ukrajnai fegyverszállítások támogatottsága az amerikai lakosság körében mérséklődött a háború első időszakához képest. Az AP-NORC felmérése már januárban azt mutatta, hogy az Ukrajna iránti fegyveres, vagy gazdasági segítség mögött az amerikaiak 48 százaléka áll ki, szemben a tavaly májusi 60 százalékkal.
Az amerikai lakosság csökkenő támogatása is témája volt a Fehér Ház sajtóbeszélgetésének szerdán, amelyen John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács koordinátora kijelentette, hogy „a háború tétje több, mint pusztán Ukrajna szuverenitása”. Úgy fogalmazott, hogy azoknak, akik a háború túlságosan magas költségei miatt aggódnak, azt ajánlja figyelmébe, hogy „a költségek – nem csak az anyagiak –, de az emberi vérben mértek, akár amerikai vérben, milyen magasak lehetnek akkor, ha Putyin leigázza Ukrajnát”. Magyarázatul hozzátette, hogy amennyiben a háború NATO-tagországokra kiterjedne, akkor a kölcsönös védelem jegyében ott amerikai katonák is megjelennének.
Az amerikai kormány illetékesei szintén szerdán azt közölték, hogy hamarosan hivatalosan is bejelentenek egy újabb 200 millió dolláros fegyverszállítmányt az amerikai készletekből Ukrajna számára. Ez a közlés szerint tartalmaz irányított rakétákat egyebek közt Patriot légvédelmi rendszerekbe, valamint egyéb rakétákat, aknamentesítő felszereléseket és 12 millió lőszert kisebb fegyverekbe. A fegyvercsomagot az amerikai hadsereg készleteiből bocsátanák rendelkezésre, ami így napokon, vagy heteken belül eljuthat Ukrajnába.
Hétfőn Anthony Blinken külügyminiszter Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel egyeztetett részben az amerikai támogatás folytatásáról, részben az elhúzódó ukrán ellentámadásról.
(Kiemelt kép: Joe Biden amerikai elnök és Volodomyr Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a G7-ek Ukrajnának nyújtott közös támogatásáról szóló nyilatkozatán a NATO-csúcstalálkozón a litvániai Vilniusban, a litvániai LITEXPO Kiállítási és Kongresszusi Központban 2023. július 12-én. Fotó: Beata Zawrzel/NurPhoto via AFP)