Berlin belvárosának pusztulása
Berlin templomaiban pénteken megszólaltak a harangok. Arra a légitámadásra emlékeztek, amely 70 évvel ezelőtt ezen a napon érte a fővárost és elpusztította központját. Több ezren vesztették életüket, 175.000 berlini maradt ezen a napon hajlék nélkül.
A vészterhes napra emlékeztet az I. Vilmos császár emlékét őrző evangélikus templom romja a Kurfürstendamm és a Budapester Strasse torkolatánál. Az eredetileg öttornyú templom maradványait emlékeztetőül hagyták meg az egykori Nyugat-Berlin szívében. Órája sokáig mutatta a pusztulás idejét: 19 óra 40 perckor hullottak az épületre a bombák. Környéke még az 50-es évek elején is romhalmaz volt, majd fokozatosan újra beépült a város központja – véglegesen a fal lebontása után.
1943 november 22-én este a brit királyi légierő pontosan 764 bombázója támadta a német fővárost. Mint utóbb megállapították, az volt a háború leghatásosabb támadása Berlin ellen, annak ellenére, hogy sűrű felhőtakaró nehezítette dolgukat. Több, mint 5.000 épület semmisült meg, köztük híres múzeumok, a charlottenburgi kastély, a belváros egy sor nagy szállodája, az egykori királyi palota, sok követség (köztük a szovjetek bezárt épülete) középületek, áruházak, s persze rengeteg lakóépület. Köztük például az , amelyben Erich Kaestner, az író lakott: 4.000 kötetes könyvtára veszett oda. S odaveszett a hírneves állatkert, a Zoo, rengeteg állat pusztult el a robbanásoktól, a tűztől vagy a hidegtől.
Berlint 1940-től fokozódó ütemben érték a nyugati szövetségesek légitámadásai.1945 májusáig 363 nagyobb bombázást tartottak nyilván, a fővárosra összesen mintegy 500.000 tonna robbanó – és gyújtóbomba hullott, több, mint a harmada annak, ami a teljes Nagy-Németország területét érte. Ezekben az években 612.000 lakás semmisült meg s a háború után 7.5 millió vagont lehetett volna a törmelékkel megtölteni.
