Oroszországban és Ukrajnában is körözött neonácik vettek részt a Belgorod elleni támadásban
Két szervezet, az Orosz Önkéntes Hadtest (RDK) és a Szabadságot Oroszországnak légió (LSR) kizárólag oroszokból álló hadteste tört be hétfőn Belgorod oroszországi régióba, fegyveres harcaik az orosz belbiztonsági erőkkel felthetően még most is tartanak. Azonban a nyugati kormányok által finanszírozott Bellingcat oknyomozó portál nemrég beszámolt arról is: kifejezetten veszélyes neonáci eszméket valló milicisták tűntek fel az akció végrehajtói között. Az ukrán kormány minden hivatalos kapcsolatot tagad velük.
Kifejezetten szélsőséges, neonáci eszméket valló fegyveresek az Orosz Önkéntes Hadtest (RDK) és a Szabadságot Oroszországnak légió (LSR) főbb vezetői, akik a hétfői, Belgorod elleni diverzáns akcióban részt vettek – derítette ki több újságíró is. Aric Toler, a nyugati kormányok által részben finanszírozott Bellingcat oknyomozó portál munkatársa korábbi tényfeltáró cikkekre alapozva Twitteren azt írta, a Belgorodba fegyveresen behatoló és az orosz hadsereg és belbiztonsági erők egységeivel megütköző szabadcsapatokat részben az az Alekszej Levkin vezetheti, akit Oroszországból évekkel ezelőtt, mint egy neonáci terrorista csoport tagját utasították ki – többek között azért, mert társaival rendszeresen megbecstelenített zsidó és muszlim sírköveket is.
Ottani szervezete, a Wotanjugend istenítette Hitlert és a náci Németországot, és félkatonai ifjúsági szervezetként működött, amit a hivatalos szervek végül betiltottak. A Wotanjugend több, általuk kiadott politikai írásában példaként állította tagjai elé Timothy McVeigh-t, aki 1996-ban a súlyos oklahomai robbantásokat elkövette, és Anders Behring Breiviket is, aki 2013-ban a norvégiai Utoya szigetén rendezett fegyveres mészárlást a norvég szocialista ifjúsági táborban.
Levkin Ukrajnába helyezte át működésének terepét, ahol a Majdan-forradalom utáni légkörben megtűrték, ha nem is támogatták. A szélsőjobboldali eszméiről ismert ukrajnai Azov-regiment később magába olvasztotta a csak oroszokból álló Wotanjugend erőit is, Levkin pedig ismert volt a neonáci metálbandák kijevi, féllegális fesztiváljának szervezéséről is.
A belgorodi támadások folyamán fotó készült egy másik, nem kevésbé hírhedt orosz neonáciról is, aki itt teljes katonai, taktikai menetfelszerelésben szerepel, feltételezhetően Oroszország határmenti területein.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2023. május 23., 08:07
Nem sikerült az orosz védelmi erőknek visszaverni az ukrán oldalon harcoló orosz szabadcsapatok támadását a Ukrajnával határos Blgorod régióban.
Külföld
2023. május 22., 18:09
Ukrajna felől támadás érte Oroszországot, az Ukrajnával határos Belgorod régióban. Több telpülést elfoglaltak. Életbe lépett a „Havasi gyopár” hadművelet, amelynek értelmében az orosz belügyminiszter minden, a területen élő rendfenntartót azonnal az állomáshelyére rendelt.
Külföld
2023. május 22., 16:15
Oroszország szerint egy ukrán diverzáns- és felderítőcsoport hatolt be az oroszországi Belgorod megye Grajvoroni járásának területére, az ukrán hírszerzés szerint viszont orosz állampolgárok hajtottak végre támadásokat.
Az LSR parancsnokát, a csak „Caesar” álnevet használó férfit a Makszimilian Andronnyikov nevű, ugyancsak ultranacionalista eszméket valló politikai aktivistaként azonosították, aki a Novaja Gazeta korabeli sztorija szerint 2012-ben Szibériában próbált szélsőjobboldali katonai puccsot végrehajtani Vlagyimir Putyin rendszere ellen, legalábbis az orosz FSZB ezt állította, amikor körözési listára vette. Az bizonyos, hogy Andronnyikov sokáig egy orosz faji felsőbbrendűséget hirdető szervezetet vezetett Szentpéterváron, akik még Putyint is túl liberálisnak tartották.
A harmadik, azonosított orosz parancsnok-figura pedig ugyancsak a neonáci Alekszandr „Pityer” Szkacskov, aki társaihoz hasonlóan Putyin rezsimje elől menekült a 2014 utáni Ukrajnába, azonban tevékenysége olyan problémás volt, hogy még itt is a belügyi szervek, az SZBU egységei ütöttek rajta, mivel Harkovban terjesztette a christchurch-i, muszlimellenes mészárló, Brenton Tarrant politikai kiáltványát 2019-ben.
Az egyik, az ukrán és orosz szélsőjobboldal ügyeiben járatos, Lettországban politikai emigránsként élő orosz újságíró, Leonyid Ragozin megjegyezte, az azonosított figurák a kétezres évek orosz szélsőjobboldali szcénájának olyan képviselői, akik eredetileg Putyint és nacionalista rezsimjét támogatták, mivel azonban fő ideológiai céljuk az európai „árja, fehér faj” egyesítése, és érdekeinek védelme, egy idő után Ukrajna mellé álltak a 2014 óta fellángoló orosz-ukrán konfliktusban, itt találtak eszméikhez hasonló, és nem kifejezetten orosz nacionalista szervezeteket.
Egy másik, korábbi cikkében Ragozin azt is megjegyezte, Ukrajna katonai felderítő szolgálata, a HUR előszeretettel használja a területén menedéket nyerő orosz neonácikat kockázatos határmenti konfliktusokhoz, amelyeknek elsősorban az orosz társadalomban gyakorolt, morálromboló hatása miatt kerülhet sor, miközben a lelkesedést Ukrajnában esetleges katonai kudarcok idején is megemelhetik ezek a támadások.
Korábban ugyancsak egy ismert orosz újnáci, Gyenyisz Nyikityin (azaz álnevén Gyenyisz Kaspusztyin, vagy Rex), az északi határ mellett, Brjanszk oroszországi tartományába jutott be katonáival egy pár órára. Az akciót ugyancsak az RDK vállalta magára, amelynek Nyikityin a vezetője is.
Kreml: „nagyon aggasztó”, ami Belgorodban történik
A jelenlegi katonai támadás már a moszkvai rezsim ingerküszöbét is átlépte. Putyin szóvivője Dmitrij Peszkov kedden délután a sajtónak azt mondta, „kétségtelen, hogy ami tegnap történt, mély aggodalomra ad okot. Ismét megerősíti, hogy az ukrán fegyveresek folytatják tevékenységüket hazánk ellen, ami nagy erőfeszítéseket követel tőlünk”.
Álláspontja szerint a háborút, amelyet következetesen „különleges hadműveletetnek” nevezett folytatni kell annak érdekében, hogy ilyesmi többé ne ismétlődhessen meg. Kijelentette, hogy az orosz biztonsági tanácsot nem fogják rendkívüli ülésre összehívni az incidens miatt, a testület valószínűleg a hét vége felé tartja meg a rendes ülését.
Különlegesen feltűnő, hogy miközben a támadók között csupán orosz emigráns szélsőjobboldaliakat sikerült azonosítani, Peszkov azonban ezt tagadta, és szerinte minden támadó ukrán volt.
Arra a kérdésre, hogy a csoportban orosz nemzetiségűek vettek részt, a szóvivő kijelentette: „ők ukrajnai ukrán fegyveresek. Ukrajnában sok orosz nemzetiségű ember él. De ők mégis ukrán harcosok. Ebből kell kiindulnunk, és a különleges ügynökségeink most természetesen kiderítik majd az érintettek személyazonosságát”.
A moszkvai katonai tárca keddi közleménye szerint az orosz hadsereg likvidálta a belgorodi régióba betört „ukrán nacionalistákat”, akiknek egy egysége hétfőn, előzetesen intenzív tűz alá vette Kozinka nemzetközi határátkelőt, valamint számos más polgári létesítményt Grajvoron körzetében. A terrorellenes művelet során, amelyben az orosz nyugati katonai körzet légiereje, tüzérsége és az államhatárt biztosító egységei vettek részt, a tájékoztatás értelmében feltartóztatták és legyőzték a nacionalistákat”, s a maradványaikat visszaszorították ukrán területre, ahol tűz alatt tartották őket a teljes megsemmisítésükig.
A védelmi minisztérium több mint 70 terrorista, négy páncélozott harcjármű és öt kisteherautó megsemmisítéséről számolt be, és rámutatott, hogy Bahmut elvesztése után „a kijevi rezsim áttért a civilek elleni terrorakciók végrehajtására”.
(Kiemelt kép: Alekszandr Szkacskov orosz neonáci, aki ukrán katonai színekben vett részt az oroszországi Belgorod régióban végrehajtott diverzáns akcióban. Fotó: Leonyid Ragozin, Twitter)
