Balázs: A Jobbik szégyen Magyarországra
A Jobbik a szélsőjobboldaliak, a fasiszták új nemzedéke. Gyűlöletük elsősorban a romák ellen irányul, de mindig jelen van náluk az antiszemitizmus is. Többek között erről beszélt Balázs Péter külügyminiszter pénteken Berlinben, a Német Külpolitikai Társaságban. A miniszter óvatos derűlátással ítélte meg a Szlovákiával kapcsolatos helyzetet, mondván: jóllehet a vitatott nyelvtörvény már életbe lépett, kérdés, hogyan alkalmazzák azt majd a gyakorlatban.
Az Eur.Activ nevű, Európa-szerte működő hírportál jelentése szerint Balázs Magyarország szégyenének nevezte, hogy a Jobbik, bár „még” nem jutott be a magyar Országgyűlésbe, az európai választáson mindjárt három fasisztát juttathatott be az Európai Parlamentbe.
A külügyminiszter szólt arról, hogy a Fidesz előrelátható sikere a jövő tavaszi választáson nem jelent veszélyt Magyarország 2011-es EU-elnökségére, hiszen felkészültek a kormányváltásra. Az új kormánynak májusra fel kell állnia, így elég idő marad az elnökségi program részletes megtervezésére. Egyébként az előkészületek már teljes lendülettel folynak. A spanyol-belga-magyar trió a napokban terjesztette elő közös programját az Európai Tanácsban s a három ország között nincs vetélkedés, hangsúlyozta Balázs. Magyarországnak szándékában áll, hogy 2011 első félévében esedékes elnöksége alatt fontos csúcstalálkozókat rendezzen meg. Az egyik az EU „keleti partnerség” programjával foglalkozik majd, a másikon az újonnan tervezett Duna-stratégiát indítják útjára.
Az utóbbinak az EU Keleti-tengeri stratégiája szolgál mintaként. Regionális együttműködést terveznek az EU irányítása alatt, amelyet annál is könnyebb lesz útjára indítani, mert nem igényel újabb intézményeket, sem további pénzügyi forrásokat. A Duna-stratégiában a környezetvédelemre, a szállításra és a Duna-menti országok együttműködésére összpontosítanak majd.
Balázs Péter szólt Magyarország törekvéséről, hogy valamennyi szomszédjával jó kapcsolatokat alakítson ki s többségükkel ezt már el is érte. Mint mondotta, „átmeneti problémák” tapasztalhatók a magyar kisebbség tekintetében Ukrajnával, de bízik abban, hogy a helyzet a jövő évi ukrán elnökválasztás után megnyugszik.
A külügyminiszter óvatos derűlátással ítélte meg a Szlovákiával kapcsolatos helyzetet, mondván: jóllehet a vitatott nyelvtörvény már életbe lépett, kérdés, hogyan alkalmazzák azt majd a gyakorlatban. Balázs egyébként visszautasította Lubomir Jahnátek szlovák gazdasági miniszter állítását, hogy Magyarország „viszonzásként” nem támogatta tovább az igényt, hogy az EU új energia-hatóságát, az ACER-t Szlovákiában állítsák fel. „Az ACER-nek semmi köze a kétoldalú kapcsolatokhoz. A döntés az EU-ban született és örülünk, hogy az ACER-t egyik jó szomszédunknál, Szlovéniában állítják fel”, mondta az Eur.Activ jelentése szerint a miniszter.
