Az FBI-dosszié, amit Bush és Obama is titokban akar tartani

Cheney még 2004. júniusában egyezett bele a meghallgatásba Patrick Fitzgerald Különleges Ügyésszel. A nyomozás ekkor kezdődött el Valerie Plame aktájának kiszivárogtatásának kapcsán. A hölgy az iraki háborúval kapcsolatban vett részt titkos műveletekben, CIA-nak (Central Inteligence Agency, a polgári titkosszolgálat az Egyesült Államokban) dolgozott.

A CIA-ügynök férje korábban nyilvánosan kritizálta a Bush-kormányzatot - pont a kormány titkosszolgálati művelete miatt.

Ugyanakkor mind a Bush-, mind az Obama-kormány titokban szerette volna tartania meghallgatás anyagát, mondván, hogy a jövőben egy vezető politikus, elnök, alelnök, vagy miniszter nem fogja segíteni a bűnüldöző szervek munkáját, ha tudják, hogy amit mondanak, hamarosan nyilvánosságra kerül.

Ennek ellenére az ügyben eljáró Emmet Sullivan kerületi bíró közölte: addig nem tarthatják vissza az FBI által készített 67 oldalnyi dokumentum nyilvánosságra hozatalát, amíg a nyomozás le nem zárul. Hozzátette: bizonyos részeket visszatarthatnak, de ezeket is csak nemzetbiztonsági okokból, vagy azokat a részeket, amik az elnök és az alelnök magánbeszélgetéseit tartalmazzák.

Az Igazságügyi Minisztérium viszont azt közölte: ha Sullivan bíró úgy dönt, hogy nyilvánosságra kell hozni az anyagot, akkor kérvényezni fogják, hogy mindaddig maradjon titokban, amíg az ügy végére pont kerül.

Hamis tanúzás

Plame aktája akkor került nyilvánosságra, amikor férje, Joseph Wilson, korábbi nagykövet kritizálta a sajtóban a Bush-kormányzat titkosszolgálati tevékenységét az iraki háborút megelőzően.

A kiszivárogtatás miatt hosszú nyomozás folyt, aminek következtében Cheney első titkárát I. Lewis "Scooter" Libby-t megvádolták a nyomozás akadályoztatásával és hamis tanúzással. A bírósági tárgyalás során az esküdtek úgy találták, hogy Libby hazudott az FBI-nak és a az esküdteknek is arról, hogy mit mondott el az újságíróknak és mit nem. Később George W. Bush elnökként megváltoztatta az ítéletet, és Libbynek nem kellett börtönbe vonulnia.

Egyedül őt vádolták meg a kiszivárogtatás-ügyben, senki mást - írta az AP hírügynökség.

Libby 2003-ban azt mondta az FBI-nak, hogy "lehetséges", hogy Cheney adott neki utasítást, hogy felfedje Palme aktáját az újságírók előtt. Az ügyben eljáró vizsgálóbíró, Patrick Fitzgerald úgy fogalmazott a tárgyalás végén: "árnyék vetült Cheney-re az ügyben".

Íme, a CIA-ügynök meghallgatása a Fehér Ház egyik bizottságában:

Jogukban áll tudni

2008 júliusában a liberálisok egyik jogvédő civil szervezete, a Citizens for Responsibility and Ethics in Washington (Állampolgárok a felelősségért és Etikát Washingtonba, rövidítve CREW) kérvényt nyújtott be az Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy adjanak ki nekik információkat Cheney meghallgatásáról az ügyben. A minisztérium közölte, hogy két FBI-akta is készült a meghallgatásról, de elutasították az anyagok kiadását. Ekkor a szervezet bírósághoz fordult a kiadásért.

Melanie Sloan, a CREW vezetője reményét fejezte ki, hogy az egész anyagot nyilvánosságra hozzák, hogy végre tisztán láthassanak az ügyben. – Az amerikai polgároknak jogukban áll tudni, milyen szerepet játszott az alelnök Mrs. Wilson aktájának nyilvánosságra kerülésében - mondta Sloan. – A magas rangú kormányhivatalnokok nem titkolhatják el vétségüket a nyilvánosság előtt - tette hozzá.

Az Igazságügyi Minisztérium közölte: a dokumentumok nem lehetnek jogi procedúra tárgyai - vagyis a bíróság nem döntheti el, hogy nyilvánosságra hozzák-e őket; azt is közölték: ezek az anyagok befolyásolhatják a jövőben a hasonló ügyek kimenetelét. A Fehér Ház nem fog együttműködni olyan ügyekben, amelyeket később éjszakai talkshow-kban és képregényekben gúnyolnak ki - tették hozzá a minisztériumban.

A minisztérium azt is közölte: az interjú titkos információkat tartalmaz és olyan körülmények között készült, ahol Bush elnök bizalmasan beszél a tanácsadóival.