Az ellenzéknek hallgatnia kellett, hogy elismerjék

Bahamonde - akinek a családneve csak véletlenül egyezik a diktátoréval - a francia hírügynökségnek adott interjúban emlékeztetett arra, hogy Francisco Franco Bahamonde tábornok 1975-ben bekövetkezett halála után amnesztiában részesítették a diktatúra bűneinek elkövetőit, a megbékélés nevében a perek helyett, mert az utóbbihoz hiányzott a politikai akarat, véleménye szerint minden bizonnyal a spanyol demokratikus átmenet természete miatt.

I. János Károlyt még a királyságot közjogilag soha meg nem szüntető Franco nevezte ki utódának, és a fiatal uralkodó vezette a demokrácia helyreállítását Spanyolországban.

– A politikai ellenzék elismeréséhez Franco halála után az kellett, hogy az ellenzék hallgasson. Az átmenet nem egyenlő felek közötti paktum volt. Az egyik fél irányította a játékot és bizonyos értelmében ő szabta meg a játékszabályokat is. Tehát nem álltak együtt a francóizmus perének feltételei. Túlzott társadalmi felbolydulást okozott volna a törékeny átmenet során, amely ellenséges légkörben zajlott le. A francóizmus reformellenes erői még nagyon aktívak voltak, és a hadsereg jelentős része ellenezte ezt az átmenetet - magyarázza a történész.

Angel Bahamonde azonban úgy látja, hogy jelenleg már szilárd a spanyol demokrácia, nagyon érett a spanyol civil társadalom, és így vagy úgy, mindenki tudja, hogy 1936 nem ismétlődhet meg, írta az MTI.

- Sokáig - félelemből - nem is volt társadalmi igény a múlt rendbetételére. Ma azonban már van, és nagyon sokan igazságot követelnek. Jobb későn, mint soha. Nem igazság, hogy a francóizmus harcosai templomban nyugszanak, a köztársaságiakat pedig út menti gödrökbe temették. Ellentétben azzal, amit egyes jobboldaliak mondanak, ez a vizsgálat nem azt célozza, hogy felszakítsák a sebeket, hanem inkább azt segítik, hogy a sebhelyek végleg begyógyuljanak - tette hozzá Bahamonde. A spanyol jobboldal félelmét azzal magyarázza, hogy a francóizmus "politikai perétől" tartanak.

- Mint történész és állampolgár, szeretném megérni, hogy egy napon Spanyolországban olyan emlékoszlopok állnak, amelyek a polgárháború áldozatainak névsora betűrendbe szedve áll, táboruk megjelölése nélkül. Akkor zárjuk le majd végleg ezt az ügyet - vélekedik a kutató.

Az 53 éves Baltasar Garzón bíró, aki az eltűnteket "emberiesség elleni bűntettek" áldozatainak tekinti, a vizsgálatban több mint 100 ezer áldozat sorsának kiderítését tűzte ki célul. Elrendelte több tömegsír feltárását, köztük a világhírű költő és drámaíró, Federico García Lorca földi maradványait őrzőt is, amelyre a költő családja ez év szeptemberéig nem adott engedélyt, de most már nem ellenzi a műveletet. Történészek szerint az áldozatoknak legalább a felét a nacionalista erők győzelmét követő években végezték ki, statáriális ítéletek nyomán. Az amiciózus vizsgálóbíró a spanyol főügyészség véleményével szembeszállva kezdte meg a vizsgálatot, amely ellentétes az 1977-es amnesztiatörvénnyel. A köztársaságiak áldozataival foglalkozó civil szervezetek csak a 2000-es évek elején tűzték újra napirendre a kérdést, hogy rehabilitálják a francóizmus elfelejtett áldozatait. E szervezetek nyomására fogadtatta el a parlamenttel José Luis Rodriguez Zapatero kormányfő, maga is egy kivégzett köztársasági harcos unokája, a történelmi emlékezetről szóló, nagy vitát kiváltó törvényt. A törvény a köztársasági áldozatok erkölcsi rehabilitálását, az eltűntek felkutatását és exhumálását, a családok anyagi kárpótlását, valamint a francóista szimbólumoknak a középületekről való eltávolítását irányozza elő.

Hogy a sebek korántsem gyógyultak be, mutatja, hogy a szélsőbaloldali erők szerint a francóista statáriális bíróságok ítéleteit nemcsak törvénytelennek kell minősíteni, mint ahogyan a kormány tette, hanem azokat semmisnek is kell tekinteni, a jobboldal viszont éppen az amnesztia-törvény megsértésére hivatkozik. Manuel Fraga, a spanyol politika doyenje, Franco egykori minisztere "súlyos tévedésnek" nevezte Garzón döntését.

Közben a filmesek is visszatérnek a polgárháború témájához: az idén két film ilyen is készült: A 13 rózsa (Las 13 Rosas), amely, a francóisták által kivégzett 13 fiatal lányról szól, valamint a Vak napraforgók (Los Girasoles Ciegos), amely Spanyolországot képviseli az idei Oscar-jelöléseken. Pedro Almodóvar is bejelentette, hogy következő filmje egy, a diktatúra idején 23 évig börtönben sínylődő kommunista költő emlékiratain alapul.
Göbölyös László