Idaho is bevezetheti a sortűz általi kivégzéseket
Az amerikai Idaho állam törvényhozása hétfőn megszavazott egy törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a halálbüntetések kivégzőosztag általi végrehajtását a méreginjekciók alternatívájaként. Ezzel az állam Mississippi, Utah, Oklahoma és Dél-Karolina után az ötödik amerikai tagállam, amelyben választhatóvá válhat ez a kivégzési mód – jelentette az AP hírügynökség.
A sortűz általi kivégzési mód visszavezetése azután vált aktuális kérdéssé az Egyesült Államokban, hogy sokan megkérdőjelezték a méreginjekcióval történő kivégzések hatékonyságát és humánusságát. A méreginjekció a 2000-es években vált az első számú kivégzési eszközzé, a gyógyszergyártó cégek azonban elkezdték korlátozni az injekcióhoz szükséges kémiai anyagok szállítását, mert érvelésük szerintük az élet mentésére, és nem a kioltására fejlesztették ki őket.
Alternatívák után kellett nézni
Az amerikai büntetésvégrehajtási intézeteknek ezért új típusú, könnyebben hozzáférhető hatóanyagok után kellett nézniük, amelyek azonban bírálóik szerint rendkívüli fájdalmat okozhatnak az elítéltnek. Egyes államokban emiatt a villamosszék és a gázkamra alkalmazásán is elgondolkoztak. A kivégzőosztagok is ekkor kerültek képbe, noha a régi időket idéző gyakorlat inkább a hadsereghez kötődött, és az Egyesült Államokban főként a polgárháborús dezertőrök kivégzésénél alkalmazták őket.
Az idahói törvényjavaslat szerint a kivégzőosztagokat csak abban az esetben alkalmaznák, ha az ítéletet végrehajtó intézmény nem tudja beszerezni a méreginjekciókhoz szükséges hatóanyagokat. Amerikai sajtóbeszámolók szerint az Idaho konzervatív többségű szenátusában 24 igen szavazattal, 11 nem ellenében elfogadott előterjesztést már csak Brad Little kormányzónak kell aláírnia ahhoz, hogy a törvény hatályba lépjen.
A legutóbbi sortüzes kivégzést 2010. június 18-án hajtották végre Utah államban. A halálra ítélt Ronnie Lee Gardnert egy homokzsákokkal körbevett székbe ültették. Az ötfős kivégzőosztag nyolc méterről célzott a szívére, Gardnert két perccel később halottnak nyilvánították. Egyikük fegyverébe vaktöltényt helyeztek, hogy a kivégzőosztag tagjai, akiknek később esetleg lelkifurdalásuk támadna a kivégzésben való részvétel miatt, abban bízhassanak, nem az ő lövedékük járult hozzá az elítélt halálához.
A sörtűzpártiak szerint ez a módszer hatékony és emberséges
A kivégzőosztag mellett érvelők szerint ez a mód okozza a legkevesebb fájdalmat az elítélteknek: a szívet ért lövések ugyanis azonnal eszméletvesztést okoznak, utána pedig az elítélt gyorsan elvérzik. Így érvelt Sonia Sotomayor, a legfelsőbb bíróság egyik tagja is, aki 2017-ben támogatta egy alabamai halálraítélt kérelmét ennek a kivégzési módnak az alkalmazására, a testület azonban elutasította azt.
A módszer bírálói leggyakrabban azzal érvelnek, hogy a sortűz nemcsak véres és erőszakos, hanem súlyos traumát okozhat a szemtanúknak és az ítélet végrehajtóinak. Emellett a sortűz egy 2019-es szövetségi ügyben elhangzott orvosi szakvélemény szerint korántsem garantálja a fájdalommentes halált: az elítélt ugyanis a lövések után akár 10 másodpercig is eszméleténél maradhat, attól függően, hogy a lövedékek milyen testrészeket érnek, halála előtt így pokoli fájdalmakat élhet át.
A sortűz hatékonysága mellett szól, hogy a statisztikák szerint 1890 és 2010 között a méreginjekciós kivégzések 7,1 százaléka, az akasztások 3,1 százaléka, a villamosszékes kivégzések 1,9 százaléka volt sikertelen. A vizsgált időszakban ezzel szemben sortűz esetén csupán egyetlen alkalommal akadt probléma a végrehajtásnál: 1879-ben Utah államban a kivégzők nem találták el egy Wallace Wilkerson nevű elítélt szívét, ezért 27 percig tartott a férfi haláltusája.
(Kiemelt képünk: Mike Pence(L) amerikai alelnök hallgatja, miközben Brad Little(R-ID) idahói kormányzó beszél a Fehér Házban, a washingtoni Fehér Ház déli gyepén 2020. július 16-án, Washingtonban. Fotó: JIM WATSON / AFP)
