Akkora a válság Afganisztánban, hogy a tálibok már a nyugatnak könyörögnek
A tálibok szeptember óta többször kértek segítséget Afganisztán újjáépítéséhez és az éhínség küszöbén álló több mint húszmillió lakos ellátásához.
Az afganisztáni humanitárius válság enyhítését célzó és az ország gazdasági összeomlását elkerülhetővé tevő ígéretekkel ért véget vasárnap Iszlámábádban az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozása az AP hírügynökség jelentése szerint, írja az MTI.
Korábbi beszámolók még arról szóltak, hogy a tanácskozás, amelyen az ENSZ, nemzetközi pénzügyi intézmények, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Európai Unió és Japán képviselői is részt vesznek, két napig tart vasárnaptól. Az OIC tagországai megállapodtak abban, hogy humanitárius alapot hoznak létre Afganisztán javára, és ez az Iszlám Fejlesztési Bank égisze alatt fog működni.
Az nem derült ki, hogy az alap mikor és mekkora összeggel indulna.
Az alapba befizetők számára ez azzal az előnnyel jár majd, hogy nem kell közvetlenül az Afganisztánt irányító tálib mozgalommal tárgyalniuk.
A tálibok ügyvivő külügyminisztere, Amír Hán Muttaki is jelen volt a tanácskozáson annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség egyelőre nem ismerte el hivatalosan a kabuli kormányt.
Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter a tanácskozást záró sajtóértekezleten bejelentette ezenkívül azt a „jó hírt”, hogy az Egyesült Államok különmegbízottja, Tom West találkozott ott a tálibok Muttaki vezette küldöttségével, ugyanis felhatalmazása volt erre Washingtontól, és közölte a delegációval, hogy
az Egyesült Államok nem szab feltételt az Afganisztánnak nyújtandó humanitárius segélyhez, így a Világbankon keresztül az ország kaphatna 1,2 milliárd dollárnyi segélyt.
Egyelőre hivatalos amerikai forrás nem erősítette meg, amit Kuresi mondott. Az Egyesült Államokban és más országokban 10 milliárd dollár értékű afgán vagyon van befagyasztva az augusztusi tálib hatalomátvétel miatt. A tálibok szeptember óta többször kértek segítséget Afganisztán újjáépítéséhez és az éhínség küszöbén álló több mint húsz millió lakos ellátásához. Néhány ország és szervezet már eddig is igyekezett segíteni, de az afganisztáni bankrendszer működésképtelensége nehezíti adományaik célba érését.
A segélyen kívül Afganisztánnak szüksége van arra, hogy létrejöhessenek hosszú távú gazdasági stabilitásának alapjai. Ennek megteremtése szakértők szerint nagyban azon múlik, hogy felfüggeszti-e Washington a tálib vezetőkkel szembeni szankciókat.
(Kiemelt kép: illusztráció. Wakil Kohsar / AFP)
