„Alternativa Németországért”

Az AfD az országos választáson 4.7 százalékával még éppen nem jutott be a Bundestagba, de tavaly 7.1 százalékos eredményével már tíz képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe és jelöltjei bekerültek öt tartományi parlamentbe. A pártot korábban egyfajta „professzorok klubjaként” emlegették, mivel alapítói jeles értelmiségiek. Eddigi elnöke, Bernd Lücke, a Hamburgi Egyetem közgazdász-professzora volt, Konrad Adam klasszika-filológus sok éven át a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztője. A párt hétvégi esseni kongresszusán azonban, amelyen a küldöttek többsége idős férfi volt, egy harmadik alapító, Frauke Petry szászországi vegyész és vállalkozó harca Lücke-vel a párt vezetéséért és irányvonaláért a négygyermekes asszony győzelmével végződött: Lückét kifütyülték, majd kivezettették a teremből. A liberális-konzervatívnak tekintett volt, pártelnök, aki a párt mérsékeltebb vonaláért szállt síkra, megsemmisülten távozott és hír szerint új párt alapítását fontolgatja.

Radikális iszlám-ellenesség

Petry asszony többek között azzal szerzett népszerűséget, hogy kijelentette: az iszlám lényegében államellenes vallás. Az új elnök kapcsolatot ápolt az u.n. Pegida -mozgalommal is. A betűszó a „Hazafias európaiak a Nyugat iszlámizálódása ellen” mozgalmat jelenti. Hívei ismételten sok ezres tüntetéseket szerveztek Drezdában, Lipcsében, elvbarátaik, a bajor Bagida mozgalom részvevői Münchenben tüntettek a mohamedánok, a bevándorlás ellen. Az új pártelnök hangoztatta: nem szabad többé korlátozni a pártban képviselhető politikai véleményeket – azaz szalonképes lehet pl. a Pegida, amelynek egy tavalyi idegen-ellenes tüntetését a hatóságok betiltották és erősödhetnek a homofób indulatok is. Az első kommentárok szerint Frauke Petry, aki egyébként evangélikus lelkész felesége, csak hasznos eszköze lehet a párt radikálisainak, akik olyfajta erőről ábrándoznak, mint az újonnan megerősödött francia, holland, osztrák vagy skandináv szélsőjobboldali pártok. A vezető-váltás elleni tiltakozásul kilépett a pártból annak négy Európa-parlamenti képviselője, köztük Hans-Olaf Henkel, aki korábban az IBM egyik vezetője és a Német Iparszövetség elnöke volt. A párt számos tartományi vezetője is bejelentette, hogy az új, nacionalista-konzervatív vezetés alatt nem kíván az AfD tagja maradni.

Az AfD azt vallja, hogy az országot alakulása óta irányító két nagy párt, a polgári CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD, megkopott, nem érzi s nem teszi, amit a választók szeretnének. A párt szerint a németek azt igénylik, hogy csináljanak vissza sok mindent az európai integrációból, mert az nem szolgálja sem országukat, sem a kisebb európai államokat. Számolják fel az euró-övezetet, adjanak vissza fontos hatásköröket a nemzeti kormányoknak s döntsön népszavazás minden fontosabb kérdésben, mielőtt közös, európai rendszabályok születnének. Az új párt – az erősödő, elsősorban a lengyel határvidéken tapasztalható bűnözést emlegetve – hatékonyabb rendőrségi fellépést igényel, egyúttal korlátozná a bevándorlást: csak képzett, tehetséges embereket engedjenek be Németországba, hirdetik. Külpolitikájukban kiállnak ugyan a NATO, az atlanti együttműködés mellett, de fontosnak ítélik az Oroszországhoz és a szovjet utódállamokhoz fűződő kapcsolatokat is. A javaslat, hogy a nyugdíjak megállapításánál vegyék számításba a gyermekeket, további hasonlóság a Fidesz programjához (amelyet aligha ismernek az AfD-ben...).

Közel kerültek a neonácikhoz

A berlini „nagypolitika” jobboldali populistaként emlegeti a legfiatalabb pártot és szeretné átmeneti jelenségnek tekinteni, amint annak bizonyultak az AfD hasonló ihletésű elődjei. Angela Merkel kancellár korábban kijelentette, hogy az „Alternatíva Németországért” valamennyi párt problémája, hiszen támogatói minden pártból jönnek. A valóságban azok nagyobbik részben a polgári-konzervatív táborból érkeznek. A CDU egyik vezetője szerint az irányváltással az AfD „elintézte magát”, míg az SPD, a CDU koalíciós partnere a szövetségi kormányban arról beszélt, hogy Merkel pártjának következetlen vonalvezetése tette egyáltalán szalonképessé az AfD-t, amely most közel került a nyíltan neonáci NPD-hez. A Zöldek szerint egyértelmű, hogy az új pártra a CDU/CSU-val elégedetlenek szavaztak.