Akit örökké szeretni fogunk
1924-ben október 14-én találkozhatott az angol közönség a Százholdas Pagonyban lakó Micimackóval és barátaival. Ekkor jelent meg A. A. Milne könyve a Winnie the Pooh, aki Karinthy Frigyes fordításában magyarul a Micimackó nevet kapta. 91 éve szeretjük a főszereplő bölcsességeit, az állatkák közötti barátságot és szeretetet. Boldog születésnapot kívánunk!
A. A. Milne 1921 nyarán vásárolt egy plüssmacit kisfiának, Christopher Robinnak, amit a gyerek Edwardnak nevezett el.
Azonnal fellángolt közöttük a szerelem – a maci és a kisfiú elválaszthatatlanok lettek. Egy alkalommal édesapjával ellátogattak a londoni állatkertbe, ahol Christophernek úgy megtetszett egy Winnie nevű fekete medve, hogy Edwardot átkeresztelte Winnie-nek.
Vagyis angolul így hívják a macit. De hogy lett magyarul Micimackó a neve Karinthy Frigyes zseniális fordításában? Talán kevesen tudják, hogy a könyvből előbb Karinthy nővére, Emília készített nyersfordítást, és a Mici nem más, mint az Emília beceneve. A nyersfordításból ezután írt magyar nyelvű irodalmi művet Karinthy Frigyes, amely sokak szerint jobb, mint az angol eredeti.
A regény többi figurái – Füles, Malacka, Kanga és Zsebibaba – is plüssállatkák, amelyeket Christopher apránként kapott ajándékba a családjától vagy a szomszédtól.
Ám ne hallgassuk el, hogy egyes források szerint Karinthy műfordítói tevékenysége svindlik sorozata. Családtagjai és barátai tanúsítják, hogy a magyaron kívül egy nyelvet sem tudott tisztességesen. „Valamennyiünk közül apánk tudott legkevésbé németül, angolul szinte egyáltalán nem tudott.” – mondta róla fia, Karinthy Ferenc. A Gulliver, a Micimackó, a Huckleberry Finn és a Leacock-humoreszkek „zseniális fordítója” valójában Mici volt, s megesett az is, hogy Karinthy Frigyes a kiadónak úgy adta le a kéziratot, hogy bele sem nézett. Az egyik megjelent könyvben benne maradt Mici megjegyzése: „Karinthy úr, ezt nem értem”.
Akárhogy is, magyar gyerekek generációi nőttek fel Micimackó bűbájos történetein, szeretni való figuráin, s nincs szülő, aki unatkozna meseolvasás közben. Hiszen ki tud ellenállni egy ilyen gondolatmenetnek?
„Már minden helyen kerestelek, ahol nem vagy, csak azt a helyet nem találom, ahol vagy. Csak azt tudom, hogy ott vagy, ahol én nem vagyok. De hol vagyok én? Azt kívánom, bár itt lennél, hogy megmondd. Esetleg ha nagyon-nagyon erősen kívánnám, akkor itt lennél?”
Találkozzunk a
Facebookon is!
