ENSZ: szörnyű következményekkel járhat a nők jogainak korlátozása

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa kedden elítélte a nők jogainak egyre szigorúbb korlátozását Afganisztánban, és genfi közleményében a jogsértések azonnali beszüntetésére szólította fel a közép-ázsiai ország tálib vezetését.

2022. december 27., 17:10

Szerző:

 

Volker Türk felhívta a figyelmet azon döntés "szörnyű következményeire", amelynek értelmében az afgán nők nem dolgozhatnak civil szervezeteknek.

Múlt héten az iszlamista tálib vezetés megtiltotta a nők részvételét az egyetemi oktatásban, ami nemzetközi felháborodást váltott ki és több afgán városban tüntetéseket robbantott ki.

Szombaton a tálib kormány bejelentette, hogy a nők nem dolgozhatnak civil szervezeteknek, amelynek eredményeképpen négy jelentős nemzetközi segélyszervezet máris felfüggesztette afganisztáni tevékenységét.

"Egyetlen ország sem tud társadalmilag és gazdaságilag fejlődni, de még túlélni sem, ha a népesség felét kizárják" a munkahelyekről - szögezte le az ENSZ emberi jogi főbiztosa közleményében.

"Ezek, a nőkkel és lányokkal szembeni elképzelhetetlen korlátozások nemcsak valamennyi afgán szenvedését növelik, de attól tartok, hogy Afganisztán határain túl is kockázatot jelentenek" - fogalmazott Volker Türk.

"A de facto afgán kormányzat ezen legutóbbi rendelete szörnyű következményekkel járhat a nők és minden afgán ember számára" - hangsúlyozta az ENSZ-tisztségviselő.

Hozzátette: ha eltiltják a nőket a civil szervezetekben való munkavégzéstől, azzal megfosztják őket és családjaikat a jövedelmüktől és attól a joguktól, hogy "pozitív módon járuljanak hozzá" Afganisztán fejlődéséhez.

"A fenti tilalom jelentős mértékben akadályozza, már-már lehetetlenné teszi, hogy ezek a civil szervezetek olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyekre oly sok kiszolgáltatott afgán támaszkodik" - mutatott rá Volker Türk a közleményében.

Annak ellenére, hogy az afganisztáni tálib vezetés tavalyi hatalomra kerülésekor még visszafogott, mérsékelt szabályozást ígért a nők és a kisebbségek jogaival kapcsolatban, később széles körben bevezette az iszlám törvények rendelkezéseit.

Megtiltották például az afgán lányoknak, hogy az általános iskola felső tagozatába és középiskolába járjanak, korlátozták az afgán nők munkavállalási jogát a legtöbb munkahelyen, és a hagyományos, tetőtől talpig érő iszlám ruházat viselésére kötelezték őket a nyilvános helyeken. Tilos ezenkívül a nőknek a parkok és a konditermek látogatása is.

"A nők és a lányok alapvető jogait nem lehet megtagadni" - húzta alá Volker Türk. - "A de facto afgán kormányzat azon törekvése, hogy hallgatásra és láthatatlanságra kötelezzék őket, nem fog sikerrel járni. Ezzel csak annyit érnek el, hogy mindenkinek ártanak vele: fokozzák az afgánok szenvedéseit, és akadályozzák Afganisztán fejlődését" - zárult az ENSZ emberi jogi főbiztosának nyilatkozata. (MTI)

(Kiemelt képünk: A katari székhelyű Al-Dzsazíra televízió 2021. augusztus 16-án készült képfelvétele azt mutatja, hogy a tálibok átvették az irányítást a kabuli elnöki palota felett, miután Afganisztán elnöke kirepült az országból. (Fotó: - / AL JAZEERA / AFP))

 

 

Vádemelés nélkül lezárta a csíkszeredai ügyészség azokat a büntetőjogi eljárásokat, amelyeket az úzvölgyi katonatemetőben a nacionalista Calea Neamului (Nemzet útja) egyesület által tavaly engedély nélkül felállított 150 fakereszt ügyében indított - tudatta szerdán a Maszol.ro hírportál a magyargyűlölő Mihai Tirnoveanunak, az egyesület vezetőjének a Facebookon közzétett bejelentését ismertetve.