Abszolút többséget szerzett Macron pártja, de bejutott a parlamentbe Le Pen is

Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Köztársaság Lendületben abszolút többséget szerzett a francia törvényhozási választások második fordulójában vasárnap - derült ki a Le Monde című francia lap urnazáráskor ismertetett felméréséből. A részvétel rekordalacsony volt, alig 43 százalékos.

2017. június 19., 01:30

A Le Monde a France Télévisions és a Radio France számára készült Ipsos-Sopra Steria közvélemény-kutató felmérését idézve azt írta: Macron pártja és a szintén centrista Francois Bayrou Demokrata Mozgalom (MoDem) nevű tömörülése 355 mandátumot szerezhet az 577 fős nemzetgyűlésben. Az abszolút többséghez 289 képviselőre van szükség.

Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent

Az egy éve alakult elnöki mozgalom nagyarányú győzelmet aratott, de nem szerezte meg az első forduló alapján készített mandátumbecslésekben várt 400 helyet. Egyedül az Elabe közvélemény-kutatóintézet exit poll becslése mér 395 és 428 közötti helyet az LREM-nek. „Egyértelmű többséget kapunk, de a franciák nem akartak biankó csekket adni nekünk” - mondta Christophe Castaner kormányszóvivő.

Edouard Philippe miniszterelnök üdvözölte, hogy a köztársasági elnök és a kormány „őszinte többséget” kapott, s a franciák „a reményt választották a düh helyett”. A kormányfő gratulált a jövőbeni ellenzéki erőknek, a választók rekordméretű távolmaradását pedig úgy értelmezte, hogy a kormánynak kötelessége sikert felmutatni.

A Köztársaságiak vezette jobbközép 125 képviselői helyre számíthat, ami meghaladja azt a határt, amelyre a legnagyobb ellenzéki párt az első forduló alapján számított.  Francois Baroin, a jobboldal kampányának a vezetője elégedettségének adott hangot amiatt, hogy "a pártjának lesz annyira jelentős frakciója (az alsóházban), hogy érvényesíteni tudja a jobboldali értékeket. Azt is jelezte, hogy az LR az ellenzék vezető ereje kíván lenni a nemzetgyűlésben. Más jobboldali képviselők, Valérie Pécresse volt költségvetési miniszter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy pártja "több mint vereséget szenvedett, ez egy korszak vége" a jobboldal számára.

A Szocialista Párt 34, szövetségeseivel együtt várhatóan 49 képviselőt juttat a törvényhozásba, ahol eddig 314 képviselővel abszolút többsége volt. A jelentős vereség miatt az urnazárást követően a párt főtitkára, Jean-Christophe Cambadélis azonnal lemondott a tisztségéről.

Az adatok szerint a Lázadó Franciaország nevű radikális baloldali pártnak 19 képviselője lesz, és a Kommunista Párttal együtt 28-30 fős frakciót alakíthat a radikális baloldal.

A Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 6-8 helyet szerezhet a törvényhozásban. Jóllehet a párt megháromszorozta képviselőinek a számát, frakciót nem tud alakítani, mert ahhoz legalább 15 képviselőre lenne szüksége. Ugyanakkor Le Pen személyes sikert ért el, harmadik próbálkozás után sikerült képviselői helyet szereznie, és így európai parlamenti képviselőségét a hazai parlamenti hellyel váltja fel. A pártvezető úgy vélte, hogy mostantól a Nemzeti Front az egyetlen ellenálló erő Franciaország „felhígításával” szemben.

A hagyományos pártok vártnál kisebb veresége ellenére is jelentős átrendeződések várhatók: a Köztársaságiak vezetősége szerdán ül össze értékelni, a PS szombaton tartja választmányi ülését, a Nemzeti Front vezetősége pedig már kedden értékeli az eredményt.

Az abszolút többségnek köszönhetően az elnök már a nyáron beindíthatja legfőbb reformjait: a munkajog lazítását a munkanélküliség csökkentése érdekében, a közélet erkölcsössé tételét célzó törvényeket és alkotmánymódosítást, valamint a terrorfenyegetettség miatt a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat éjszakáján bevezetett rendkívüli állapot hatodik meghosszabbítását, majd azt követően az új terrorelhárítási törvényt, amelynek célja, hogy november 1. után véget érjen a rendkívüli állapot.

Az Emmanuel Macron által egy hónapja kinevezett Edouard Philippe miniszterelnök és kormánya a hagyományoknak megfelelően jövő hétfőn vagy kedden benyújtja lemondását azért, hogy az államfő azonnal ismét kinevezze. A kormányban jelentős változások nem várhatók. Az új nemzetgyűlés június 27-én ül össze először és választja meg az elnökét, a kormányról július 4-én tartanak bizalmi szavazást az alsóházban.

(MTI)