A volt államelnök visszalő

Egészen fenn és egészen lenn című könyvében a szerző azt állítja: ha nincsenek a méltatlan s utóbb megalapozatlannak bizonyuló vádak, még ma is hivatalban lenne, és „a megfelelő ember” lenne ezen a poszton. Az állítás sajátos, ha tudjuk, hogy Wulffot, a kormányzó CDU/CSU és az FDP jelöltjét csak az elnökválasztás második fordulójában választották meg a képviselők – viszonylag szerény többséggel az SPD és a Zöldek jelöltje, Joachim Gauck előtt. Az utóbbi Wulff kényszerű távozása után már (a Balpártot kivéve) a Bundestag valamennyi pártjának támogatásával került hivatalába.

Wulff megválasztása előtt Alsó-Szászország miniszterelnöke volt, s egyes vélemények szerint Angela Merkel kancellár azért jelölte új tisztére, hogy kikapcsolja egyik potenciális vetélytársát. Az elnök ellen először a médiában emelt vádak túlnyomórészt miniszterelnöki korszakára vonatkoztak. Akkor fogadott el „baráti kölcsönt” egy gazdag barátjától házvásárlásra, és élvezte más tehetős barátai vendégszeretetét bel- és külföldi nyaralásokon. Wulff most elismerte, hogy néhány esetben „tévedett”, de tagadta, hogy a fizetett nyaralásokat barátainak bármilyen formában viszonozta volna. Arról viszont terjedelmesen írt, hogy a Springer Kiadó befolyásos orgánumai: a nagy bulvárlap, a Bild és a konszern befolyásos napilapja, a Die Welt, nemkülönben a liberális Spiegel hírmagazin és a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung úgymond méltatlanul támadták és „összejátszottak” az igazságszolgáltatással.

A Bild történetesen a botrányokig Wulff támogatója, népszerűsítője volt – majd bukásának egyik fő tényezője. Az elnök elleni kampány mélypontja volt, amikor a média egy része elterjesztette, hogy Wulff második (igen csinos, és az elsőnél 11 évvel fiatalabb felesége) korábban bordélyházban dolgozott. A felháborodott elnök telefonüzenetet hagyott jó ismerősének, a Bild főszerkesztőjének, amelyben „kicsinálással” fenyegette, ha a milliós példányszámú lap is közli az alaptalan rágalmat. A főszerkesztő a sikert választotta, és nemcsak a történetet, hanem az államelnök üzenetét is közzétette.

Elutasított vádalku

Wulff bírálta politikustársait is, amiért nem emeltek szót a média és az igazságszolgáltatás méltatlan akciói ellen. Az ügyészség végül a seregnyi vád közül csak egyet tartott fenn: miszerint az elnöki párra egy barátjuk 800 eurót költött a müncheni Oktoberfesten. Wulffnak vádalkut ajánlottak: amennyiben 20 000 eurós bírságot fizet, minden vádat ejtenek. A volt elnök azonban kitartott, s végül felülmaradt azzal, hogy – nem alaptalanul – felpanaszolta, a médiában éveken át tálalt rágalmak, az eljárások súlyos károkat okoztak neki. Bár nem akar többé politizálni, szeretne „ismét a társadalom elismert tagja” lenni. Wulff egyébként cáfolta a legújabb vádat is, miszerint szerepe lett volna abban, hogy Katar kaphatta a 2022-es labdarúgó-vb-t.

Wulff felesége a botrányok után elvált; korábban megjelentetett egy könyvet, amelyben nem túl hízelgőn nyilatkozott volt férjéről, akitől fia született. Bettina asszony egy korábbi kapcsolatából született lányt vitt a házasságba. A volt elnök egyébként nyomot hagyott a német köznyelvben is: az új szó, a „wolffen”, lényegében a potyázást jelenti...

Gauck államelnök nevezheti bolondnak a neonácikat

Párhuzamosan került nyilvánosságra, hogy a neonácik pártja, az NPD, végleg elvesztette keresetét Joachim Gauck államfővel szemben. Az elnök még tavaly beszélt berlini fiatalok előtt az NPD által szított idegenellenes tüntetéseket követően, és bolondnak, félnótásnak minősítette a párt híveit, az NPD nézeteit pedig „undorítónak”.

A szélsőjobboldali pártnak elsősorban a volt NDK területén vannak pozíciói, tartományi gyűlésekben is. Az alkotmánybíróság Gauck idézett kijelentéseiben nem látott jogsértést, egyúttal megállapítva: a szövetségi elnök lényegében maga határozza meg, miként tesz eleget az országot képviselő, annak egységét kifejező szerepének.

További írásokat olvashat Németországról a