A Titkos Szolgálat

Az Egyesült Államoknak több titkosszolgálata is van: a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) – meg még néhány. Ezek egyike az a testület, amelyet magyarul két szóban és nagy kezdőbetűvel kell írni, tudniillik a neve: Titkos Szolgálat (Secret Service). 1865-ben hozták létre a pénzhamisítás elleni harcra. Ez a tevékenysége azóta – a kor követelményeinek megfelelően – a számítógépes csalás és a hitelkártya-hamisítás elleni küzdelemmel is bővült. 1901 óta azonban a fő feladata az elnök, az alelnök, az elnökjelöltek és családtagjaik, valamint az országba látogató magas rangú külföldi vendégek védelme, ami nagyjából a magyar Terrorelhárítási Központ (TEK) egyik tevékenységi körének felel meg.

Az államfő/kormányfő testőrsége jóformán minden országban nehéz és felelősségteljes feladatot lát el, az Egyesült Államokban azonban (részben talán az erőszak kultusza, a rossz hagyományok miatt) ez többszörösen is így van. Az elmúlt másfél évszázad során az ország négy elnökét ölték meg (Abraham Lincolnt 1865-ben, James A. Garfieldot 1881-ben, William McKinleyt 1901-ben, John F. Kennedyt 1963-ban) és tucatnyi alkalommal kíséreltek meg az amerikai elnökök ellen merényletet, azt viszont nem is tudjuk, hány esetben hiúsított meg csírájában a Titkos Szolgálat különféle merényleteket.

A Belbiztonsági Minisztérium (korábban a Pénzügyminisztérium) alá rendelt Titkos Szolgálat 6700 alkalmazottat foglalkoztat, 136 helyi irodát működtet (egy tucatot külföldön, a többi között Moszkvában és Bukarestben), éves költségvetése mintegy másfél milliárd dollár. Az „ügynök” és „különleges ügynök” címet viselő civil és egyenruhás munkatársai őrzik Washingtonban a Fehér Házat, biztosítják a külföldi diplomáciai képviseleteket, látják el vidéki és külföldi útjain az elnök (plusz az alelnök és a családtagjaik) személyi védelmét, akár saját életük kockáztatása árán is. (1950-ben, amikor Puerto Ricó-i nacionalisták merényletet kíséreltek meg Harry S. Truman elnök ellen, a velük vívott tűzharcban életét vesztette Leslie Coffelt ügynök. Az 1963-as dallasi merényletkor az első lövések eldördülése után testőre saját testével óvta Jacqueline Kennedyt.)

Személyes tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy mindezt rendszerint előzékenyen, „közönségbarát” módon teszik. Persze csak addig, amíg egy ismeretlen nem próbál illetéktelenül a védett személy közvetlen közelébe kerülni, netán fegyvert fogni rá, mert akkor az ügynökök nem ismernek többé se istent, se embert, és a könyöküktől a spray-n át a pisztolyig minden létező és szükséges eszközt bevetnek. A Titkos Szolgálat munkatársai kutatják át előre azokat az épületeket és helyiségeket, ahol az elnök megjelenése várható, ők azok a mesterlövészek, akik ilyenkor háztetőkről, ablakokból figyelik a terepet, ők ellenőrzik a védett személyek által elfogyasztandó ételeket, ők nyomoznak az államfőnek címzett fenyegető levelek szerzői, vagyis a potenciális merénylők után. (Amerikában őrültek és különféle szélsőséges rasszisták körében már régen „sikk” ilyen irományokat küldözgetni az elnöknek, különösen azóta, amióta afroamerikai politikus a Fehér Ház lakója.)

A testületbe belépni szándékozó férfiaknak és nőknek négy alapfeltételnek kell megfelelniük: amerikai állampolgárság, gépkocsivezetői engedély, hibátlan látás és legalább főiskolai végzettség. Az egyre növekvő követelmények és a kimerítő, stresszes munkakörülmények miatt (továbbá, mert a testületből kilépő, sokszorosan ellenőrzött, kipróbált testőröket tárt karokkal és magas fizetéssel várják a különféle civil biztonsági szolgálatok) a Secret Service-ben nagyon magas az elégedetlenkedő állomány fluktuációja. 1987-ben az illetékeseknek csak nehezen sikerült leszerelniük a magasabb bérért demonstráló ügynökök tüntetését és szakszervezet-alakítási szándékát.

Minden képzés, továbbképzés, magas követelmény ellenére se szeri, se száma a Titkos Szolgálat munkatársai által elkövetett hibáknak, figyelmetlenségnek, erkölcsi kilengéseknek. Klasszikus példája ennek a Reagan ellen 1981-ben végrehajtott merénylet, amelynek elkövetője – a pisztollyal felfegyverzett John Hinckley – egy szálloda kijárata előtt órákon át zavartalanul téblábolhatott az elnökre várakozó fotóriporterek és tv-stábok között. 2011-ben valaki a kerítésen túlról hét lövést adott le a Fehér Házra, ám ezt a szolgálat csak néhány nap múlva ismerte be. Obama elnök kolumbiai útja alkalmával az őt kísérő testőrök prostituáltakat vittek fel szállodai szobáikba. Ezt követően váltották le a Secret Service akkori főnökét, és neveztek ki helyére első ízben egy nőt, a szolgálat veterán munkatársát, Julia Piersont. Ám az ő regnálása is mindössze másfél esztendeig tartott.

Történt ugyanis, hogy az idén szeptemberben egy Omar J. Gonzalez nevű, Irakban harcolt amerikai veterán átmászott a Fehér Ház kerítésén, és az elnöki rezidencia területén a kormányőröknek csak nagy keservesen sikerült őt leteperniük és megbilincselniük. A kongresszus már ekkor bizottságot hozott létre az ügy kivizsgálására. A botrány azonban fokozódott, amikor kiderült (amit addig megpróbáltak eltitkolni), hogy a behatolót nem is a Fehér Házat őrző egyenruhás ügynökök tették ártalmatlanná, hanem Obama lányainak csak véletlenül a helyszínen tartózkodó testőrei. Méghozzá – az addig közöltektől eltérően – nem is a Fehér Házat övező gyepen, hanem benn az épületben, amelynek nyitott ajtaján a fickónak már sikerült mélyen behatolnia az amerikai „szentek szentjébe”.

Később kiderült, hogy Pierson asszony nemcsak ezt próbálta eltitkolni, hanem egy alig három nappal korábbi esetet is, amikor a testőrök elnézték, hogy Atlantában, ahol az ebola terjedése miatt aggódó Obama egy járványügyi központot keresett fel, egy helyi biztonsági őr (több kihágással a múltjában és lőfegyverrel az oldalán!) vele együtt utazhatott a liftben. Amikor a képviselői meghallgatás során erre is fény derült, Julia Pierson bedobta a törülközőt.

A kongresszus által felállított bizottság az év végéig köteles jelentést tenni a Titkos Szolgálat egész tevékenységére kiterjedő általános vizsgálat eredményéről. A Secret Service élére – amelyet átmenetileg a nyugállományból visszahívott veterán, Joseph Clancy megbízott vezetőként irányít – az elnök valószínűleg csak a vizsgálat lezárulta után nevez ki új igazgatót.