A szénné égett harckocsizó és a csodatevő metropolita

Van egy orosz harckocsizó. Testének kilencven százaléka megégett, de ezt csodálatos módon túléli, teljesen felépül és bosszút esküszik. Nem emlékszik a nevére, nem tudja, kicsoda, de ért a tankok nyelvén, és tudja, hogy meg kell semmisítenie a Fehér Tigrist, a háború, a szörnyűségek, a vérontás megtestesítőjét. Ehhez segítségül kap egy csodapáncélost, egy különleges, T-34-st. Elkezdődik az élet-halálra menő párbaj.

Röviden így foglalható össze a

Fehér Tigris („Белый тигр”)című film története. Ezt az alkotást emelte ki legjobbként a múlt évi termésből az oroszországi Filmakadémia a január végi Arany Sas díjátadón. Karen Sahnazarov rendező tizenegy millió dolláros költségvetésű munkáját tavaly májusban mutatták be odahaza, azóta a kinopoisk.ru portál szerint több mint félmillió mozinéző látta, pénztári bevétele eddig 3 290 813 dollár, amit nyilván az is alakított, hogy a Fehér tigris három héttel a bemutató után fent volt az interneten, s azóta is letölthető, vagy akár online is hozzáférhető több szerveren. Bár épp a különböző jogvédett tartalmak internetes feltöltéséhez tanácsokat adók egyik honlap fórumozói értetlenkedtek azon, mi ez a késedelem, hiszen a valamire való nézői sikerre számító filmek a bemutatóval egy időben landolnak a világhálón. Egyesek szerint talán valamiféle kísérletről, a kalózok és a szerzői jogvédők közötti megállapodásról lehetett szó, míg a rosszmájúk szerint nem annyira jó ez a film, hogy érdemes lett volna sietni vele.

Tény, hogy a kritikusok és a nézők véleménye eléggé szélsőségesen megoszlik, aminek egyik oka mindenképpen a nem szokványos fogalmazás, a misztikus realizmus eszközeinek használata. A Fehér Tigris allegória, a háború embertorzító hatásáról talán többet mond, mint a szovjet katonák hősiességéről. A filmet nagyra tartó egyik recenzióíró az alkotók magas szintű profizmusa mellett feltétlen érdemként nevezte meg azt is, hogy a rendező határozottan tudta, mit akar mondani, ami, mint írja nagy ritkaság az utóbbi évek orosz filmjeiben, míg van olyan vélemény, hogy a rendező belefeledkezett a „tankosdiba”, s hagyta szétesni a filmet. A Filmakadémiánál a Fehér Tigris a legjobb zene, a legjobb vágás és a legjobb hangmérnöki munka kategóriákban is elsőként végzett. Egyébként ezt a filmet indította az oroszországi Oscar-bizottság a legjobb külföldi filmért folyó versenyben.

Nem lett a „legjobb film”, de díjeső hullott a másik favoritra, az Andrej Proskin rendezte A horda-ra (Орда). Proskin lett a legjobb rendező – tavaly a Filmakadémiához szellemében közel álló

moszkvai filmfesztiválonkapta ugyanezt az elismerést. A legjobb forgatókönyv, a legjobb operatőr és még két másik kategóriában szintén A horda alkotói kerültek ki győztesként.

A horda története a 14. században játszódik, az Arany Horda kánja magához rendeli Alekszijt, a moszkvai fejedelemség metropolitáját, hogy miután kuruzslók, sámánok, katolikus papok kudarcot vallottak, most az ő Istene segítségével gyógyítsa ki a hirtelen támad vakságából a kán anyját. A film Alekszij szenvedéstörténetének és az ortodox kereszténységbe vetett hit győzelmének az apoteózisa. Az orosz pravoszláv egyházhoz tartozó tv- és filmstúdió, a Pravoszláv Enciklopédia támogatásával készült, a bemutatással egy időben tették fel a pravoszláv filmeket kínáló honlapra, de máshonnan is letölthető azóta, hogy tavaly szeptemberben került a mozikba Oroszországban. Mostanáig mintegy félmillióan látták, és a tizenkét millió dolláros költségből két és félmilliót „dolgoztak le” azok, akik nem sajnáltak érte a mozijegy árát.

Filmkészítőkön és színészeken kívül Arany Sas-t kapott

Viktor Vekszelbergolaj- és aluminiumipari oligarcha (12,4 milliárd dolláros magánvagyonával tavaly a nyolcadik volt a leggazdagabb orosz üzletemberekről készített Forbes-listán), amiért Nyikita Mihalkov egyik remekműve, az Urgacímű, 1991-es, velencei Arany Oroszlán-díjas filmjének támogatásával hozzájárult az orosz filmművészet fejlődéséhez.

Az Arany Sast az oroszországi Filmakadémia (hivatalos nevén Oroszország Nemzeti Filmművészeti és Filmtudományi Akadémiája) alapította a kétezres évek elején. Pénzes díj, és nem is csekély. A legjobb filmnek húszezer dollár jár, a többiek jutalma tíz-tíz ezer dollár. és mindenki megkapja az aranyozott bronzból készült

madárszobrocskát.

A díjazottak teljes listája

ittlátható.