A sárga csillagos házak

70 évvel ezelőtt, június 21-én került sor a budapesti zsidóság kényszer átköltöztetésére az erre a célra kiválasztott, sárga csillaggal megjelölt épületekbe.

A Nyitott Társadalom Archívum létrehozott egy Sárga csillagos házak nevű projektet, amelyen a túlélők és a korábbi lakók interaktív térképen mesélhetik el a saját történeteiket. Ambiciózus kísérlet összeállítani egy egész városra kiterjedő emlékezet-bankot Budapest történelmének legsötétebb periódusáról. A zsidókat később átterelték két gettóba, ahol a szovjet hadsereg szabadította fel őket 1945 januárjában. A budapesti zsidóságnak kevesebb, mint a fele élte túl a háborút.

A szombati megemlékezésen felolvasásokat, performanszokat és koncerteket tartottak. Megemlékezésre hívtak külföldi – portugál, olasz, spanyol, svájci és vatikáni – diplomatákat, amely országok háború alatti küldöttei segítettek a zsidók mentésében. Emlékkoncertet rendeznek Raoul Wallenbergnek, a svéd diplomatának, aki közvetlenül a háború vége előtt a szovjet Gulágon tűnt el.

A budapesti zsidók áthelyezése a magyar Holokauszt második fázisa volt. Addigra – 1944-ben – már több mint 300 ezer vidéki zsidót deportáltak Auschwitzba, ahol a nőket, a gyermekeket, az időseket azonnal a gázkamrába küldték. A többieket Németországba vitték kényszermunkára. Mindez nem történhetett volna meg a magyar állam, és különösen a brutális csendőrség aktív együttműködése nélkül. A vidéki zsidók deportálásáról a Menetrend elnevezésű blog folyamatosan közli a napokra lebontott számadatokat. Magyarország kormányzója, Horthy tengernagy semmit sem tett a vidéki zsidók megmentése érdekében, de a budapesti zsidók deportálását leállította addig, mígnem 1944 októberében a magyar nyilasok megfosztották hatalmától.

Magyarország háborús történelme erősen vitatott. A kormány Holokauszt Emlékéve eddig nem alakult túl jól. Randolph Braham, a magyar vészkorszak legkiválóbb kutatója tiltakozásul visszaküldte magas állami kitüntetését, amiért a magyar kormány tisztára akarja mosni a Holokausztban játszott saját szerepét. A zsidó szervezetek bojkottálják az emlékévet és nem fogadják el a kormány anyagi támogatását. Helyette létrehozták a saját szervezetüket Memento 70 néven.

Budapest szívében a Szabadság térre tervezett emlékmű óriási felháborodást váltott ki. A szobor az ártatlan Magyarországot jelképező Gábriel arkangyal ábrázolja, akire lecsap a Németországot képviselő sas. Az emlékművet eredetileg május 31-én tervezték felállítani, – de ahhoz képest, hogy a projektet támogatja Orbán Viktor miniszterelnök –, még mindig nincs a helyén.

Kumin Ferenc kormány tisztségviselő visszautasítja a fehérre mosás vádját. Áder János köztársasági elnök a márciusi auschwitzi Élet Menete megemlékezésen Magyarország legnagyobb temetőjének nevezte a haláltábort. – A magyar állam asszisztált a németeknek, és nem védte meg az állampolgárait – tette hozzá felszólalásában az államelnök. A kormány rámutat arra, hogy számos és kiterjedt programokat, megemlékezéseket szervez a Holokauszt 70 éves évfordulója alkalmából, beleértve a roma genocídiumot, és nemzeti emléknapot tart a legkedveltebb magyar költő, Radnóti Miklós emlékére. Oktató programokat szerveznek tanárok számára, történelmi helyszíneket renoválnak, és a témába vágó könyvek kiadása, kiállítások szervezése várható még.

Mindez örvendetes, mondják a kritikusok, ám meglehetősen régimódi. Az internet és a közösség oldalak világában kihagyják annak lehetőségét, hogy mind az áldozatok, mind a túlélők egyedi történeteire összpontosítsák a figyelmet. A

Fordította: Markó Beáta

Tartson velünk a